ÖSSZEFOGLALÓK

Közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony áthelyezéssel történő megszüntetése (I. rész)
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A Kjt. a közalkalmazotti jogviszony önálló megszüntetési jogcímként szabályozza az áthelyezést [Kjt. 25. § (2) bekezdés b) pont, illetve 26. §-a], amely egyúttal egy új munkáltatónál történő jogviszony-létesítést is eredményez.

2015. január 20.

Az áthelyezés fogalma

 Az áthelyezéshez háromoldalú megállapodás szükséges, nem csupán a munkáltató és a közalkalmazott jognyilatkozatát kívánja meg, hanem ezen felül az új munkáltató nyilatkozatát is. Ebből következően a közalkalmazotti jogviszony csak úgy szűnhet meg áthelyezéssel, ha az említett három fél jognyilatkozata egyaránt irányul az áthelyezéssel történő megszüntetésre és az új jogviszony létesítésére.

A Kjt. 2007. szeptember elsejétől hatályos 26. § (4) bekezdése − törvény eltérő rendelkezése hiányában − a foglalkoztatás hatékonysága, valamint a jogviszony stabilitása érdekében a munkáltató fenntartója számára is biztosítja azt a jogot, hogy az általa fenntartott és a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezhesse a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre ugyanakkor csak rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak a feladatai, ahová az áthelyezés irányul, különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel a munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők. A fenntartó a Kjt. alapján
− a munkáltató alapító szerve vagy
− az a szerv, amelyre ezt a jogot átruházták, illetve
− a jogszabály által kijelölt szerv, esetleg
− személy lehet, de a munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.

Az áthelyezés következtében a közalkalmazott a tág értelemben vett közszféra hatálya alá tartozó számos munkáltatóhoz átkerülhet. Egyrészről áthelyezésre lehetőség van
− a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók között, valamint
− a Kjt. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, illetőleg
− a hivatásos, továbbá
− a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között.

A honvédségi szervvel fennállt közalkalmazotti jogviszony ebből következően megszüntethető áthelyezéssel hivatásos állományba vétel esetén (EBH 2002/697). Ha az áthelyezésben való megállapodás a közalkalmazott, annak közalkalmazotti munkáltatója és a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Honvédség főcsoportfőnöke között jött létre, a közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel történő megszüntetésére jogszerűen került sor (BH 2004/32).

Az áthelyezésre irányuló megállapodás alakiságára és tartalmára vonatkozó szabályok

Az áthelyezésre is számos olyan szabály alkalmazandó, amelyek a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén általában, illetve a közös megegyezéssel történő megszüntetés során különösen irányadóak. Az alábbiakban utalunk ezekre a rendelkezésekre.

A munkaviszony megszűnése és kezdete

 Az áthelyezés mind a határozatlan, mind pedig a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt megszünteti. A közös megegyezéssel történő megszüntetéshez hasonlóan arra gyakorlatilag bármely időpontban sor kerülhet, semmilyen felmentési tilalom vagy korlátozás nem akadályozza azt. Az áthelyezés esetében nem ír elő a Kjt. a közalkalmazott számára semmilyen kötelező juttatást. Az áthelyezés csak a jövőre szólhat, az nem lehet visszamenőleges hatályú. A közalkalmazotti jogviszony az áthelyezésben foglalt időpontban szűnik meg, a soron következő napon pedig már az új jogviszony veszi kezdetét − függetlenül attól, hogy az adott esetben munkaszüneti napra, avagy a közalkalmazott pihenőnapjára esne.

Az áthelyezéshez való hozzájárulás a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, önmagában emiatt általában munkaügyi jogvita sem indítható [Mt. 285. § (3) bekezdés].
Amennyiben a közalkalmazott és az új munkáltató kölcsönösen megegyeztek az áthelyezésről, ám a „régi” munkáltató ahhoz nem járul hozzá, kérdésként merülhet fel, hogy a közalkalmazott rendeltetésellenes joggyakorlás címén kérheti-e a bíróságtól a régi munkáltató kötelezését a hozzájáruló nyilatkozat megadására.

Az Mt. 7. §-a szerint tilos a joggal való visszaélés. A törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

A joggal való visszaélésre hivatkozás véleményem szerint fogalmilag kizárt ebben a körben, az új Ptk., illetőleg az új Mt. indokolása is hangsúlyozza azt, hogy az illető jogalany diszkrecionális jogkörébe tartozó jognyilatkozatok megtagadásával kapcsolatban, így például szerződéskötési vagy szerződésmódosítási nyilatkozat megtagadása esetén nem lehet hivatkozni erre az elvre.

Amennyiben az új munkáltató az áthelyezéses megállapodás ellenére nem foglalkoztatja a megállapodásban megjelölt naptól a közalkalmazottat, akkor az új munkáltatóra irányadó jogállási törvény szerint állásidőre járó bért kell fizetnie. A közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó az Mt. 146. § (1) bekezdése, amely alapján a munkavállalót alapbér illeti meg, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), az elháríthatatlan külső okot kivéve. A Kttv. 144. § (1) bekezdése hasonló szabályozást tartalmaz: a kormánytisztviselőt, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) illetmény illeti meg.

Formai előírások

− A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodásokat, így az áthelyezést is írásba kell foglalni, ennek elmulasztása esetén az érvénytelen.
− Az Mt. 22. § (3) bekezdése szerint azt a megállapodást, amelyet kötelezően írásba kell foglalni, módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet.
− Az Mt. 22. § (4) bekezdése rögzíti, hogy az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat − ha a törvény eltérően nem rendelkezik − érvénytelen.
− Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozatot a felek egyező akaratából teljesítették.
− A (4) bekezdés szerint a ráutaló magatartás egy sajátos, a bírói gyakorlat által régóta elismert esetét rendezi. Ennek értelmében ugyanis az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat is érvényesnek minősül, ha az a felek egyező akaratából teljesítették.

Ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadta, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat (EBH1999. 42.).

A fentiekkel összefüggésben utalnunk kell arra is, hogy amennyiben a felek − a konkrét esetben a pedagógus közalkalmazott és a két munkáltató iskola − megegyeztek az áthelyezésben, ez a megegyezés több év elteltével nem támadható meg azon az alapon, hogy az áthelyezés nem felelt meg a jogszabály előírásainak. A peres iratok alapján az is megállapítható, hogy a felperes az áthelyezését követően több mint két éven át a felmentés visszavonásához való hozzájárulását nem vitatta, és a felmentési járandóságai iránt nem támasztott igényt az alperessel szemben. Ezeket a körülményeket az eljárt bíróságok helytállóan értékelték olyan módon, hogy a felperes kifejezett nyilatkozata hiányában is, ráutaló magatartásával a visszavonás tudomásulvételét juttatta kifejezésre (BH 2000/272.).

Ha a felek nyilatkozatainak összessége és a közalkalmazott ezt követő kinevezése mindenben megfelelt a Kjt. 26. § (1) bekezdésében megfogalmazott áthelyezés törvényi követelményeinek, illetve a közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel való megszűnése, valamint a hivatásos szolgálati viszony létesítése a közalkalmazott akaratának, a saját korábbi álláspontjával szemben a perben előnyök szerzésére nem hivatkozhat (BH 2004/124.).

Ha a közalkalmazott a hivatásos állomány tagjai sorába való felvételét kérte, és ezt a kérelmét a munkáltató támogatta, a közalkalmazotti jogviszonyban való leszámolását, és a hivatásos állományba való felvételét követően a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére alaki hiba miatt nem hivatkozhat, illetve arra jogot nem alapíthat. Az a tény, hogy a munkáltató az áthelyezés esetén a közalkalmazotti igazolást csak pár nappal később, valamint hiányosan adta ki részére, nem vonhatja maga után a jogellenes megszüntetés következményét. Ugyanígy, ha a közalkalmazotti munkáltató és a közalkalmazott egybeeső szándéka a jogviszony áthelyezéssel való megszüntetésére irányult, majd ez ténylegesen meg is valósult, a közös nyilatkozat írásba foglalásának elmaradása a jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását nem eredményezheti (EBH 2002/698.).

Noha az áthelyezést valamennyi félnek alá kell írnia, azoknak nem kell feltétlenül ugyanazon az iraton szerepelniük (ugyanakkor célszerű). A gyakorlatban általában a felek jognyilatkozatait csak ritkán foglalják egyetlen iratba, a tipikus általában az, hogy a felek
− a kikérő (áthelyezési kérelem), illetve
− a beleegyező (áthelyezéshez való hozzájárulás) nyilatkozatokba, továbbá
− a közalkalmazott és a munkáltatók által írásba foglalt külön okiratokba foglalják az áthelyezésről szóló megállapodásukat.

Tehát a bírói gyakorlat szerint a felek egybehangzó jognyilatkozatának nem szükséges egyetlen okiratban szerepelnie, az áthelyezésről szóló háromoldalú megállapodás ezek nélkül is létrejöhet a felek között.

Az új Ptk 6:70. §-a is irányadó, miszerint az írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a peres iratok tartalmával ellentétesen vitatta a közalkalmazotti jogviszonya áthelyezéssel történt megszüntetésének megállapítását. Az áthelyezési kérelem a Kjt. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazta. Az ahhoz való hozzájárulást rögzítő jognyilatkozat aláírásával − minthogy a bírói gyakorlat szerint a felek egybehangzó jognyilatkozatának nem szükséges egy okiratban szerepelnie − a háromoldalú megállapodás az áthelyezésről a felek között létrejött. Az eljárt bíróságok ezzel egyező helytálló álláspontját alátámasztja a jogviszony áthelyezéssel való megszűnéséről kiadott intézkedés és elszámolólap, amelyet a felperes átvett, és a jogorvoslati tájékoztatást is tartalmazó intézkedés ellen nem kezdeményezett jogvitát (BH2000. 272.).

A Ktv. 14. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az áthelyezéshez a köztisztviselő és a két közigazgatási szerv megállapodása szükséges, azonban azt a törvény nem határozza meg, hogy a háromoldalú megállapodásnak egyidejűleg, egy okiratba foglaltan kell megtörténnie. A felek akarata pedig az áthelyezésre irányult. A bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a háromoldalú megállapodásnak nem kellett egy okiratban szerepelnie, mindhárom fél szándéka pedig az áthelyezést illetően egyező volt. Ebből következően az jogszerűen valósult meg (EBH2011. 2338.).

Az áthelyezésre vonatkozó megállapodásra is alkalmazni kell a Ptk. ajánlati kötöttségre irányadó szabályokat (6:64-6:68. §). Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét. Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség megszűnik
− jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja;
− távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő − az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel − a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta;
− a másik fél általi visszautasítással.
Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja. Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza. A hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg.

Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha
− az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy
− az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.

Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, és azt az egyik fél a szerződéskötést követően késedelem nélkül lényegesnek nem minősülő feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba foglalja, és megküldi a másik félnek, ezek a feltételek a szerződés tartalmává válnak, ha a másik fél azok ellen késedelem nélkül nem tiltakozik.

Késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre. Az elfogadó jognyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet. Az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat esetén létrejön a szerződés, ha a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz, kivéve, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatkozata késve érkezett, és ezért azt nem tekinti hatályosnak. A szerződés ebben az esetben akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat rendes körülmények szerinti továbbítás esetén megérkezett volna az ajánlattevőhöz.

A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik.

Kötelező tartalmi elemek

Az áthelyezés kötelező tartalmi elemei közé értelemszerűen hozzátartoznak a kinevezés lényeges tartalmi elemei is. Eszerint az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott
− új munkakörében,
− munkahelyében és
− illetményében, továbbá
− rendezni kell a feleknek a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének pontos időpontját is, azaz meg kell állapodniuk az áthelyezés időpontjában.

Az áthelyezésnek, illetve az egyes jognyilatkozatoknak mindezeken túl tartalmazniuk kell
− a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére irányuló egyértelmű és kifejezett szándékot,
− a jognyilatkozat(ok) megtételének időpontját, valamint
− a felek aláírását.

Amennyiben az áthelyezésre vonatkozó megállapodás nem tartalmazza a kötelező elemeket (áthelyezés időpontja, új munkakör, illetmény, munkahely) nem érvénytelenségről van szó, hanem a felek között létre sem jött a megállapodás. Nem létező szerződésből eredő elszámolásra nem az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, hanem a jogalap nélküli gazdagodás és a jogalap nélküli birtoklás szabályait.

Semmisség

Az Mt. 27. §-ból következően semmis az áthelyezésre vonatkozó megállapodás, ha
− munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy
− munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, esetleg
− nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.

Megtámadás


Az áthelyezés vonatkozásában is lehetőség van továbbá arra, hogy a közalkalmazott saját jognyilatkozatát az arra vonatkozó szabályok szerint megtámadhassa (Mt. 28. §).
− A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
− A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
− Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.
− A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja az, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
− A megállapodást megtámadhatja az, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

Folytatjuk.

(dr. Pataki Evelin)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

18

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR