A miniszter emlékeztetett: szeptember elsején lép hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló jogszabály. Mint mondta, az IM feladata előkészíteni a szükséges végrehajtási rendeleteket, a technikai szabályokat, a formanyomtatványokat, és a tárcánál szervezik meg a Családi Csődvédelmi Szolgálat munkatársainak augusztusi képzését is.

A családi csődvédelem olyan jogintézmény, amelynek nem volt előzménye Magyarországon, de több tízezer embert is érinthet, nagy segítséget jelent a rászorulóknak, így nagy felelősséget jelent, hogy az alkalmazásánál ne legyenek problémák – mondta. Hozzátette: a közigazgatás felkészítése mellett fontos az is, hogy az állampolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a családi csődvédelem lehetőségéről, a belépés feltételeiről, az államnak ebben is szerepet kell vállalnia.

Trócsányi László hangsúlyozta: a cél az, hogy a magáncsőd lehetőségével élők esetében megakadályozzák azt, hogy az ingatlan automatikusan végrehajtás alá kerüljön, egyfajta adósságátrendezéssel, hogy a hitelező is a pénzéhez jusson, miközben az állampolgár érdekeit is figyelembe veszik.

Más témáról azt mondta: szerinte nem korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesülését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény közelmúltbeli módosítása, amely szerint a jövőben megszűnik a közérdekű adatigényléseknél az anonimitás lehetősége.

Mindössze a névtelen közérdekű adatigénylések lehetősége szűnik meg, ám ez nem korlátozza az alapjogot – szögezte le a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért, elmondta: várhatóan szeptemberben elkészül ennek a szabálynak a végrehajtási rendelete. Csak abban az esetben lehet ilyen díj megfizetését kérni, ha jelentősebb mennyiségű dokumentum igényléséről van szó, ami valóban nagy munkaterhet jelent – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szolgáltatási díj nem lehet túlzó, és "ésszerű keretek között fog maradni".

Trócsányi László azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatás gyanúja miatt felfüggesztette az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díj és a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás beszedését, kijelentette: a döntést indokolatlannak tartja, a felfüggesztésről szóló végzést megtámadják, és készek a bizottsággal tárgyalni.

Elgondolkodtató, hogy a bizottság számos esetben indított más országokkal szemben is eljárást tiltott állami támogatásnak minősített adók miatt, ám azokban az esetekben mégsem függesztették fel a jogszabály végrehajtását – mondta. Hozzátette: az, hogy a reklámadóval együtt három ilyen felfüggesztő döntést hozott az Európai Bizottság Magyarországgal szemben, azt jelenti, hogy a brüsszeli intézmények "egyfajta elfogultsággal állnak Magyarországhoz", amit nem tart elfogadhatónak. Mindenkit – így Magyarországot is – megillet a tisztességes eljáráshoz való jog – szögezte le.

Azzal kapcsolatban, hogy a strasbourgi emberi jogok európai bírósága csütörtökön egy hat évig húzódó munkaügyi perrel összefüggésben kimondta, ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni polgári peres ügyekben, az igazságügyi miniszter jelezte: ez a kritika nemcsak Magyarországot érinti, a legtöbb európai ország hasonló problémákkal küzd. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el – jegyezte meg. Hozzátette: a tárca a polgári, közigazgatási és a büntető perrendtartás újraszabályozásánál olyan perjogi szabályok kialakítására törekszik, hogy a perek elhúzódása minél kevesebb esetben fordulhasson elő.

Trócsányi László az MTI-nek adott nyilatkozatában szólt tárcája nemzetpolitikai feladatairól is, ennek keretében figyelemmel kísérik a szomszédos országokban a nyelvi és kisebbségi jogok érvényre juttatását, ő maga pedig miniszterként keresi a határon túli jogásztársadalommal a kapcsolatot.

A jogérvényesüléshez alapvetően fontos, hogy a szomszédos országokban, ahol magyar kisebbségek élnek, legyen magyar nyelvű jogi oktatás, legyenek magyar nemzetiségű bírák, ügyvédek, jogi oktatók – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ennek érdekében utazott többek között Kolozsvárra, Újvidékre, Kárpátaljára, ahol a magyar nyelvű jogászképzés helyzetéről is tárgyalt.

A miniszter Hóman Bálint néhai kultuszminiszter Székesfehérvárra tervezett szobrával kapcsolatban jelezte: a szobor pénzügyi támogatásáról a jogelőd minisztériumban, minisztersége előtt született döntés, az ő hivatali idejére az ügy "technikai bonyolítása" esik.

"A magam részéről – mint jogtudománnyal foglalkozó ember – tartózkodnék Hóman Bálint sok szempontból ellentmondásos pályájának sommás megítélésétől. Miniszterként és egyetemi tanárként is úgy gondolom, hogy Hóman Bálint tudományos és politikai életpályájának értékelése elsődlegesen a magyar történettudósok feladata, amelyet most aktuálissá tesz Hóman ezévi bírósági rehabilitálása, illetve akadémiai tagsága helyreállításának ismételt napirendre kerülése. Mindezekre figyelemmel azt mondhatom, hogy magam a szoborállítás minisztériumi pénzügyi támogatásáról nem hoztam volna pozitív döntést" – jelentette ki.

(MTI)