A jövőben a legalacsonyabb ár csak kivételesen lesz alkalmazható, mégpedig abban az esetben, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja.
A Kbt. kifejezetten tiltja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontként történő alkalmazását tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások valamint építési beruházások esetén.
A jövőben tehát a legalacsonyabb költség és a legjobb ár-érték arány kap elsőbbséget. A legalacsonyabb költséget az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, a legjobb ár-érték arányt pedig különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális szempontok alapján kell meghatározni. Ezzel a jogalkotó azt a célt kívánja elérni, hogy ne a legolcsóbb, hanem a legjobb minőségű ajánlatot adó gazdálkodó szervezet legyen az eljárás nyertese.

Fontos újdonság az is, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton korlátlanul és térítésmentesen köteles hozzáférhetővé tenni. Ez alól akkor enged kivételt a törvény, ha a korlátlan hozzáférhetővé tétel elektronikusan objektív okból nem lehetséges, például ha a közbeszerzési dokumentumok tartalma nyílt forráskódú, széles körben rendelkezésre álló alkalmazások felhasználásával nem megjeleníthető, vagy felhasználási engedélyhez kötött, illetve a közbeszerzési dokumentumok rendelkezésre bocsátása olyan különleges irodai berendezést igényelne, amely nem áll széles körben az ajánlatkérők rendelkezésére.

Az üzleti titok nyilvánosságára vonatkozó szabályok is jelentősen módosultak. A Kbt. rögzíti, hogy az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

Az ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó ajánlatához köteles indokolást csatolni, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A törvény külön felhívja a figyelmet arra, hogy nem megfelelő az az indokolás, amely az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. A Kbt. tehát a régi törvényhez képest korlátok közé szorítja az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét.

Kbt.