Ha a nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban, az adategyeztetési eljárásban vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek más eljárásában a tényállás tisztázása érdekében indokolt, az adatszolgáltatásra kötelezett, illetve az egykorú iratokat őrző más személy vagy szervezet birtokában lévő olyan adatok megismerése céljából, amelynek kezelésére törvény a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet feljogosítja, hatósági ellenőrzést kell lefolytatni.

Az eljárás során alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait is. (Ket. 88–94. §-ai.)
Eszerint a nyugdíjbiztosítási szerv, mint hatóság a hatáskörének keretei között ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzés hivatalból vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki vagy nem korlátozza – az ügyfél kérelmére indul meg. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti.

A hatósági ellenőrzés eszközei:
– adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,
– helyszíni ellenőrzés, vagy
– ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.
Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséggel megvalósuló és folyamatos ellenőrzést is elrendelhet. Jogszabály az ellenőrzési eljárás megindítására vonatkozó és a helyszíni ellenőrzést megelőző értesítési kötelezettség tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg, ha a hatóság az ügyfélnél folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot. A hatóság ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a hatóság vezetője által meghatározott egyéb adatokat. Az ellenőrzési tervben nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.
A hatóság az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott hatósági ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá a hatóság vezetője által meghatározott egyéb statisztikai adatokat. Az ellenőrzési tervet és jelentést a hatóság a honlapján és ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.
A helyszíni ellenőrzésre Ket. szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A hatósági ellenőrzés lezárása

A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.
Amennyiben a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett egyszerűsített jegyzőkönyvet is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld.
Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről az ügyfélnek az ellenőrzés iránti kérelem benyújtásakor előterjesztett kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a hatósági bizonyítvány egy évig hatályos.
Amennyiben az ügyfél nem kéri az említett hatósági bizonyítvány kiállítását, a hatóság az eljárás befejezésekor az ügyfélnek megküldi az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonatát. Ha a döntés kizárólag a jegyzőkönyv megállapításain alapul, a hatóság mellőzheti a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv ügyfél részére történő megküldését.
Amennyiben a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére,
b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is,
c) ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
A c) pont szerinti esetben a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a jegyzőkönyvben, illetve közös jegyzőkönyvben foglaltakat bizonyítékként használhatja fel, és azok alapján közvetlenül eljárhat.

Nem alkalmazhatók az a) pontban foglaltak, ha
– a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható,
– azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy a fenti a) pont szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,
– a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben az a) pont szerinti felhívás eredménytelensége miatt két éven belül jogerősen jogkövetkezményt állapított meg,
– a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt két éven belül az a) pont alapján járt el,
– az adott ügyben autonóm államigazgatási szerv vagy önálló szabályozó szerv jár el,
– az ügyfél a közhiteles hatósági nyilvántartásba való, jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

A hatóság a fentiekben foglaltak ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza
– az ügyfél nevét,
– az ügyfélnek a hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját, ennek hiányában természetes személy ügyfél esetén a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve székhelyét,
– a jogszabály vagy hatósági döntésben foglalt rendelkezés megsértése miatti felhívást a jogszabályi rendelkezés vagy hatósági döntésben foglalt rendelkezés, valamint felhívást tartalmazó végzés közlése időpontjának a megjelölésével, és
– a felhívást tartalmazó végzés eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított jogkövetkezményt tartalmazó döntés jogerőre emelkedésének a napját.
A hatóság ezeket az adatokat azok keletkezésétől számított két évig kezeli.

Megemlítjük, hogy a nyugdíjbiztosítási szakellenőrzés során alkalmazni kell a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat is. Eszerint a megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A fővárosi kormányhivatal illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki. Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében ettől eltérően is megállapíthatja.

A nyugdíjbiztosítási szakellenőrzés célja és feladata

A nyugdíjbiztosítási szakellenőrzést a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási szakterületei végzik. Ezek jelenleg Budapesten és Pest megyében a Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Főosztálya, a megyékben (Pest megye kivételével) a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya. Ezeket a szerveket nevezzük a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a szakellenőrzési feladatokat a hatósági ellenőrzésre vonatkozó, fentiekben ismertetett szabályok szerint látják el.
Az ellenőrzés kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos szabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugellátások elbírálásával kapcsolatos adatszolgáltatásra.
Az ellenőrzés célja, hogy a biztosítottak, az ellátást igénylők érdekében a hatályos jogszabályi előírások alapján segítsék a nyugdíjbiztosítási adatok nyilvántartásba vételét, egyeztetési eljárás lefolytatását, vagy a nyugdíjak és minden olyan ellátás elbírálását, amelynek megállapítását és vagy folyósítását jogszabály a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalja. A nyugdíjbiztosítási feladatok maradéktalan ellátása érdekében – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv illetékességi területéhez tartozó adatszolgáltatásra (nyilvántartásra) kötelezettek körében – járuljon hozzá a jogszabályi előírások betartásához (betartatásához), a jogkövetés, az egységes jogalkalmazás biztosításához.

A nyugdíjbiztosítási szakellenőrzés kiemelt feladatai a következők:
– a nyugellátások elbírálásához, adategyeztetési eljárások lefolytatásához szükséges szolgálati idő, jogosultsági idő, kereseti adatok helytállóságának vizsgálata, a jogosultság elbírálásához hiányzó adatok beszerzése;
– a társadalombiztosítási egyéni számla 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok vizsgálata;
– a felszámolás, végelszámolás alatt álló vagy jogutód nélkül megszűnt foglalkoztatók esetében a nyilvántartási dokumentáció rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele;
– a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásában szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő, kereseti és egyéb adatok utólagos ellenőrzése;
– bizonyítási eljárás, így különösen tanúmeghallgatás, helyszíni szemle lefolytatása.
– a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, valamint társas vállalkozások társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése;
– a korkedvezményre jogosultság körülményeinek tisztázása;*
– megtérítési, baleseti megtérítési ügyek helyszíni vizsgálata.
* Megjegyezzük, hogy 2012. január 1-jétől megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, ilyent ettől kezdve megállapítani már nem lehet. Ugyanakkor korkedvezmény jogosító idő 2014. december 31. napjáig továbbra is szerezhető volt. Aki a jogosultsággal rendelkezik (férfi legalább 10, nő legalább 8 év korkedvezményes időt szerzett) igényét jelenleg is érvényesítheti, no, nem nyugdíjra, hanem ún. korhatár előtti ellátásra. Ezért szükséges tehát még ma is a korkedvezményre jogosultság körülményeinek tisztázása.