CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Befektetések itthon – Érzékenyek a kamatra a magyarok
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Lassan beérik az állampapírok az alapokat a lakossági befektetésekért folyó versenyben. A részvényeken sok a nyereség, mégsem veszik a kisbefektetők.

2016. június 12.

Sokkal jobban kedvelik már a kisbefektetők az értékpapírokat a bankbetéteknél. Április végére ugyanis átlépte a 8 ezermilliárd forintos lélektani határt a háztartások értékpapír-állománya, a betétállomány viszont már lassan három éve 7 ezermilliárd forint alatt van. Továbbra is a betéteknél magasabb kamatot fizető lakossági állampapírok a favoritok. Az év első négy hónapjában csaknem 416 milliárd forintnyi friss pénz fektettek be a háztartások az államadósság finanszírozásába a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Ennek köszönhetően a negyedik hónap végén már 3568,1 milliárd forintnyi állampapír volt háztartási értékpapírszámlákon, bő ezermilliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A háztartások birtokában van már a teljes hazai állampapír-állomány csaknem 14 százaléka.

A lakosság egyértelműen a magas kamatok miatt veszi az állampapírt, és amikor ezek csökkennek, azonnal reagál. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) február óta többször is mérsékelte valamelyest a lakossági papírokra járó bónuszt, a friss pénzek beáramlása emiatt márciusban és áprilisban lelassult. A kisbefektetők továbbra is jobban kedvelik a rövid állampapírokat, a náluk lévő állomány körülbelül kétharmada egy éven belüli lejáratú.

Másféle kötvényt viszont nem vesz a lakosság. A válság idején nagyon népszerű banki kötvények volumene tovább csökkent 272 milliárd forintra, ez alig a harmada annak, amennyit három-négy évvel ezelőtt a kisbefektetők banki kötvényekben tartottak. Az egyéb szektorok kötvényeitől pedig a Quaestor-botrány óta a háztartások – érthetően – tartanak. Érdekesség, hogy bő egy évvel a brókerbotrányok kirobbanása után sem értékelték még le az MNB-ben a Quaestor-kötvényeket. A háztartások egyéb pénzügyi intézmények által kibocsátott kötvényállománya még mindig 28 milliárd forint. Vélhetően akkor történhet majd komolyabb átértékelődés az adatokban, ha az összes befektető megkapta a kártalanítást.

A befektetési alapok lassan búcsút inthetnek a „legnépszerűbb lakossági értékpapír” címnek. A háztartások állománya áprilisban tovább csökkent 3800 milliárd forint alá, ami másfél éves mélypont. A kisbefektetők nettó értelemben vásárolták ugyan a befektetési jegyeket, az árfolyamok viszont estek a hónapban, így buktak a befektetéseiken. A tőkebeáramlás főleg az ingatlanalapoknak volt köszönhető, az alig kamatozó pénzpiaci és kötvényalapokból kifelé áramlik a pénz, és a hektikusan teljesítő vegyes alapok vonzereje is csökkent.

A részvénypiacon az idén is sokat kereshettek volna a kisbefektetők, mégsem veszik a tőzsdei papírokat. A háztartásoknál továbbra is körülbelül 310 milliárd forintnyi hazai részvény van, gyakorlatilag egy éve stagnál az állomány. Az idén a kisbefektetők ezen a csekély mennyiségű értékpapíron is kerestek több mint 41 milliárd forintot, ennek ellenére több mint 51 milliárd forintnyi részvényt értékesítettek. A bankpapírokon több volt a haszon, és abból többet is adtak el a befektetők, vélhetően azért, hogy zsebre tehessék a régóta várt profitot.

 

vg.hu

További hírek