A választhatóság feltételeinek változása

Az új egyszerűbb és a számviteli alapelvekhez közelebb álló adóalap-koncepció mellett az adóalanyiság választására jogosultak köre is bővül. 2017. adóévtől az adóalanyiság választásának felső létszámkorlátja 25 főről 50 főre nő. Ezzel összefüggésben az adóalanyiság csak akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés eredményeként az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 100 főt. Szintén kedvező változás, hogy a mérlegfőösszeg meghatározásakor nem szükséges arányosítani 12 hónapnál rövidebb adóév esetén.

Az adóalap meghatározása

A kisvállalati adó alapja a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék és tőkeműveletek eredménye, amelyeket további növelő és csökkentő tételekkel és a személyi jellegű kifizetések összegével kell módosítani.

Ez azt is jelenti, hogy a felhalmozott, de a vállalkozásból ki nem vont pénzeszközök a jövőben fő szabály szerint nem növelik az adóalapot. Továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy a kisvállalati adó alapja – főszabály szerint – minimum a személyi jellegű kifizetések összege.

A személyi jellegű kifizetések meghatározása annyiban változik 2017. január 1-jétől, hogy a jövőben a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját ezen összeg meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

Növelő tételek

-    A kisvállalati adó alapját növeli a vállalkozásból történő tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) összege, valamint az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege. A jóváhagyott fizetendő osztalék összege nem tartalmazza a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévekben az adózott eredmény és eredménytartalék terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék összegét.
-    Növeli az adóalapot a pénztár értékének tárgyévi növekménye is, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a pénztár mentesített értékét meghaladó része. A pénztár mentesített értéke alatt a tárgyévi összes bevétel 5 százalékát kell érteni, de legalább 1 millió forintot vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékét. Azok az adózók, amelyek a kisvállalati adózásra 2016. december 31-éig áttérnek, a pénztár mentesített értékeként a tárgyévi összes bevétel 5 százalékát, de legalább 1 millió forintot vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékét kell, hogy figyelembe vegyék.
Adóalap-növelő tételként kell figyelembe venni továbbá
-    a tao -tv. 3. számú melléklet A) részében nevesített, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeket, ráfordításokat;
-    az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét és
-    az elengedett követelés összegét (kivéve, ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban).

Csökkentő tételek

-    Csökkentő tételként kell elszámolni a tőkebevonás (különösen a jegyzett-tőke-emelés), valamint a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét és a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a pénztár mentesített értéket meghaladó részét.
-    Speciális csökkentő tétel vonatkozik a 2017. január 1-jét megelőzően is a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozásokra. E csökkentő tételt úgy kell meghatározni, hogy a 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos Katv. 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai (tőkebevonás és osztalék, osztalékelőleg megszerzése) szerinti csökkentés összegét csökkenteni kell a 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos Katv. 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja (tőkekivonás, osztalék, osztalékelőleg fizetése) szerint elszámolt növelés összegével és a Katv. 20. § (6)–(8) bekezdései (nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások, behajthatatlan követelés, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek) szerint elszámolt növelés összegével, továbbá növelni kell a 2013–2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével. Bár e tétel meghatározása bonyolultnak tűnik, fontos megjegyezni, hogy az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapítja e csökkentő tétel összegét és arról, valamint annak levezetéséről 2017. december 31-éig tájékoztatást küld az érintett adózóknak.

Elhatárolt veszteség

Amennyiben a fentiekben bemutatott módosító tételek egyenlege negatív, az adózó ezzel az összeggel a következő években csökkentheti pozitív adóalapját. Fontos megjegyezni, hogy az elhatárolt veszteség – főszabály szerint – nem csökkenti az adóalap személyi jellegű kifizetések részét.

2017. január 1-jétől megszűnik az elhatárolt veszteség 10 éves, egyenlő részletekben történő felhasználásának korlátja is. Elhatárolt veszteségként érvényesíthető a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteség összege is. Az elhatárolt veszteség főszabályként a keletkezése adóévét követő adóévek adóalapját csökkenti. Kivételt jelent a tárgyévben beszerzett, előállított, korábban használatba nem vett immateriális jószág, tárgyi eszköz beruházással kapcsolatos kifizetések esete, amely esetben a kifizetés erejéig a keletkezés adóévében, illetve az azt követő adóévekben is csökkenthető az adóalap. Ez esetben a személyi jellegű kifizetések összege is csökkenthető, legfeljebb az elhatárolt veszteség tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig.