A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény deklarált célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése és szociális helyzetük javítása egyéb módon is.
Az önkormányzatoknak, mint ismert, lehetőségük van az erre jogosultakat közfoglalkoztatottként alkalmazni meghatározott feltételekkel, ahogyan azt a pénzügyi és jogszabályi lehetőségek biztosítják.
A közfoglalkoztatotti jogviszony azonban átmeneti helyzet. A cél az, hogy a közfoglalkoztatásból „kikerülők”, az itt munkatapasztalatot szerzők számára a szociális szövetkezetek a foglalkoztatás lehetséges módjai, a munkavégzés következő lépcsőfokai legyenek, lehessenek. S ez továbbvihet a munkaerőpiac egyéb lehetőségei felé is.
A szövetkezet nemcsak arra adhat megoldást, hogy a legalább három hónapja közfoglalkoztatotti jogviszonyban lévők vagy azok, akiket az állami foglalkoztatási szerv legalább három hónapja nyilvántart, a szövetkezet alkalmazottai legyenek, hanem szövetkezeti taggá válva, tagi munkavégzés keretében, tagi munkavégzési jogviszonyban is dolgozhassanak és jövedelemre tegyenek szert.
Ehhez fontos, hogy a szociális szövetkezetek – a helyi adottságokra és az önszerveződés erejére építve – hosszú távon működőképesek legyenek, így biztosítva a továbblépést, a munkaerőpiacon történő elhelyezkedést a közfoglalkoztatási programokban részt vevők számára.
A közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek alapítása és indítása az alábbi hatályos jogszabályok alapján történik:
– a Ptk. 3:325-3:367. § és 3:1. § és 3:48. §-ai;
– a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 14-21. §-a;
– a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a.

A szociális szövetkezetben a tagok felelőssége korlátozott, a szociális szövetkezet tagjának kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki.
A Ptk. fogalom-meghatározása szerint a szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melynek célja tagjai gazdasági és más társadalmi szükségletei kielégítésének elősegítése.

A szociális szövetkezet pedig olyan speciális, közhasznú jogállású szervezet, amely ötvözi a gazdálkodó szervezetek és a társadalmi szervezetek előnyeit azzal, hogy hátrányos helyzetű embereknek segít munkalehetőséghez jutni és olyan szükségletek kielégítésére törekszik, melyet egy gazdasági társaság önmagában nem tudna felvállalni.
A szövetkezet elsődleges feladatai közé tartozik a munkahelyteremtés, emellett azonban a tagok és bizonyos esetekben hozzátartozóik szociális és kulturális igényei kielégítésére is törekszik.
Tagjai egyenlő jogokkal – az egy tag, egy szavazat elvének megfelelően – részt vesznek a szövetkezet működését meghatározó döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetőik megválasztásában.

A szociális szövetkezet alapítása

Szociális szövetkezetet legalább hét alapító tag – a vagyoni hozzájárulás megfizetésének vállalásával – alapíthat. A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása vagy jogszabályban meghatározott, karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie. A tagok számára – az önkormányzat és a karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagok kivételével – kötelező a szövetkezetben a személyes közreműködés vállalása.
A nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát. Az egyes tagok vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát, a nem természetes tagok vagyoni hozzájárulásának összege pedig nem haladhatja meg a tőke egyharmadát.
A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés több feladatot is elvégez. Így megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét; kimondja a szövetkezet megalakulását és elfogadja az alapszabályát.
A közgyűlés dönt az igazgatóság elnökéről és tagjairól, továbbá a felügyelő bizottság elnökéről és tagjairól.
Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv két hitelesítője ír alá. Ekkor fogadják el az alapszabályt, amit minden tagnak alá kell írnia. Az alapszabályt és módosításait közokiratba, ügyvéd vagy valamelyik alapító tag jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ezt a szabályt kell alkalmazni az alapszabály módosítása esetén is.
Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmaznia kell többek között: a szövetkezet célját, cégnevét (amelyben viselnie kell a fő tevékenységre utaló és a „szociális szövetkezet” megjelölést), székhelyét, fő tevékenység, illetve az engedélyköteles tevékenységek felsorolását, a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait. Az alapszabályban szerepelnek a szövetkezet tagjainak jogait és kötelezettségeit tartalmazó szabályok, ide tartozik például a vagyoni hozzájárulás azon mértékének meghatározása, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező.
A szövetkezet alapszabálya határozza meg a közgyűlés hatáskörét, összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját, az igazgatóság létszámát, hatáskörét, az igazgatóság elnökének és tagjainak nevét és lakóhelyét; a szövetkezet működésének időtartamát (ha azt határozott időre alapítják), illetve az abból való kilépés feltételeit.
A szövetkezet alapszabálya rögzíti a szövetkezet képviseletének és cégjegyzésének módját, a tagfelvétel és a kizárás szabályait, a pótbefizetés és a tagi kölcsön feltételeit, a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésére vonatkozó feltételeket.
A szövetkezet alapítását az alapszabály közjegyzői okiratba vagy ügyvédi, illetve jogtanácsosi okiratba foglalásától és ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes nyilvántartó bírósághoz. A szövetkezet a bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet.
A szociális szövetkezetben a működés demokratikus elveken alapul, minden tag egy szavazattal rendelkezik tehát, vagyoni hozzájárulásától függetlenül. A szociális szövetkezetek esetében nincs meghatározva az alapításkori tőke minimális összege (ellentétben például a Kft. legkevesebb 3 millió forint alapításkori törzstőkéjével).
További előny – egyebek mellett –, hogy a szociális szövetkezet vezető tisztségviselője esetében járulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha tényleges juttatás ellenében látja el vezetői feladatait. A szociális szövetkezetet, mint speciális vállalkozási formát nem terheli továbbá szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség sem.
További előny, hogy egy szervezetben egyesülnek a vállalkozási és a közösségfejlesztő funkciók. E kettős célkitűzés az, ami a szövetkezetet különlegessé teszi a vállalkozások számára is.
A tagoknak és hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezése céljából a szociális szövetkezet adózott eredményéből közösségi alapot képez. A közösségi alapból nyújtott juttatások lehetnek különösen: szociális juttatások és más támogatások, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési hozzájárulás, oktatási, képzési támogatások, ösztöndíj, nyelvtanfolyam támogatása, közművelődési, kulturális és sport-tevékenységek támogatása. A szociális szövetkezet az adóévben képezett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe.
Emellett megteremti az önfoglalkoztatás lehetőségét. Kizárólag szociális szövetkezet keretében van lehetőség a fent említett tagi munkavégzési jogviszonyban történő foglalkoztatásra. A szociális szövetkezetben a tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatály alá nem tartozó tagi jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése – részben vagy egészben, a tagi munkavégzés arányában –, a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is megvalósítható. A tagi munkavégzési jogviszonyban munkát végző tag után négy évig a szociális szövetkezet – csökkenő mértékben – mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, továbbá nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
A tag által fizetendő adók és járulékok és azok mértéke függ attól, hogy e jogviszonyban tevékenykedő tag a juttatását a megtermelt javak formájában vagy pénzben kapja. Pénzbeli juttatás esetén a tag 16% személyi jövedelemadót és 10% nyugdíjjárulékot fizet.

A tagi munkavégzési jogviszonyban álló tag a megtermelt javak előállításával vagy feldolgozásával teljesített személyes közreműködése ellenértékeként, juttatásként részesülhet a közösen megtermelt javakból. Ezek a juttatások a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében adómentesek, amennyiben a juttatás értéke havonta a minimálbér összegét nem haladja meg.
Szintén adómentes, ha a tag fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalványt (Erzsébet-utalványt) kap és ennek értéke havonta nem haladja meg a minimálbér 25%-át.

A tagi munkavégzés keretében történő foglalkoztatás – mint látható – olyan preferált foglalkoztatási lehetőség, amely kizárólag a szociális szövetkezet keretében valósulhat meg.
A tagi munkavégzési jogviszony esetében a szociális szövetkezet alapszabályának a fent említettek mellett tartalmaznia kell:
-    a tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módját,
-    a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását (az ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy az alkalmas legyen a tag teljesítményének figyelembe vételére és a megtermelt javakból való részesedés teljesítménnyel arányos meghatározására).

A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése keretében teljesítendő feladatok és vállalások, valamint a tag által igénybe vehető szövetkezeti szolgáltatások köre – az alapszabály keretei között – a szövetkezet és a tag között kötött megállapodásban határozhatóak meg.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy amennyiben a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszonya és biztosítási jogviszonya szünetel.

A tagi munkavégzési jogviszony kezdetét legkésőbb a tagi munkavégzési jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni az egészségbiztosító szervnek. Továbbá azt is be kell jelenteni, ha a tagi munkavégzési jogviszony megszűnik vagy szünetel. Ennek bejelentési határideje nyolc nap.

A szociális szövetkezetnek havonta adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére is a tagi munkavégzési jogviszonyról, a tag után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékról, a nyugdíjjárulék alapjáról, a nyugdíjjárulék összegéről.
Ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, az összes tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagról teljesíteni kell, azokról is, akik után az adott hónapban nem keletkezett semmilyen járulékfizetési kötelezettség, mivel a kedvezmények érvényesítése az adatszolgáltatás alapján történik.

A szociális szövetkezetnek a tagja részére tagi munkavégzési jogviszonyáról e jogviszony év közbeni megszűnése esetén soron kívül, egyébként pedig a tárgyévet követő év január 31-ig kell igazolást kiállítania és átadnia.
Mint látható, a szociális szövetkezetek lehetőséget kínálnak az önkormányzatok részére is ahhoz, hogy a helyi foglalkoztatási és szociális gondokat enyhítsék és ehhez akár – amennyiben erre lehetősé adódik – további forrásokra pályázatot nyújtsanak be.