CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Megjelent az új transzferár rendelet
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Megjelent a nemzetgazdasági miniszter 32/2017. (X. 18.) NGM rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről, mely a korábban hatályos, és többször módosított 22/2009-es PM rendeletet váltja fel.

2017. november 02.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség egyik legfontosabb változása, hogy a korábban hatályos szabályok alapján készítendő transzferár nyilvántartást egy jóval összetettebb és sokkal több információt tartalmazó dokumentáció váltja fel.

A rendelet szerint a transzferár nyilvántartás fődokumentumból és helyi dokumentumból áll.

A fődokumentumnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) szervezeti felépítést illetően a csoport jogi és tulajdonosi struktúráját és a szervezetek földrajzi elhelyezkedését szemléltető ábrát,

b) a csoport bemutatását,

c) a csoport immateriális javait,

d) a csoport csoporton belüli pénzügyi tevékenységeit,

e) a csoport pénzügyi és adózási helyzetét.

A rendelet részletesen meghatározza, hogy az egyes témakörök tekintetében mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak. Így például a csoport bemutatását illetően tartalmaznia kell:

– a csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához, továbbá a csoport forgalmának 5 százalékát meghaladó forgalmú termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási lánc bemutatását árbevétel szerint;

– a csoport tagjai közötti, jelentős szolgáltatási megállapodásokról – kivéve a kutatásfejlesztési szolgáltatásokat – szóló listát és a megállapodások rövid leírását, beleértve a jelentős szolgáltatásokat nyújtó fő helyszínek kapacitásainak leírását, és a transzferár képzési politikát a szolgáltatási költségek allokálására és a csoporton belül fizetendő szolgáltatási díjak meghatározására vonatkozóan;

– tömör funkcionális elemzést, amely bemutatja egyes csoporton belüli szereplők értékteremtéshez való hozzájárulását (elvégzett kulcsfontosságú funkciók, jelentős viselt kockázatok, jelentős felhasznált eszközök);

– a pénzügyi évben megvalósult jelentős üzleti átszervezésekhez, felvásárlásokhoz (akvizíciókhoz) és üzletágak értékesítéséhez kapcsolódó tranzakciók bemutatását.

A helyi dokumentumnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

– az adózó ügyvezetése (menedzsmentje) felépítésének bemutatását, szervezeti ábráját és azon személyek megnevezését, akik felé az ügyvezetés jelentést tesz és azon országok megnevezését, ahol e személyek a központi irodájukat fenntartják;

– az adózó üzleti vállalkozásának, tevékenységének és stratégiájának részletes bemutatását, beleértve, hogy az adózó részt vett-e, vagy hatással volt-e rá üzleti átszervezés vagy immateriális javak átadása a jelen vagy a közvetlenül megelőző adóévben, és ezen ügyleteknek az adózóra gyakorolt hatását;

– az adózó legfontosabb versenytársainak felsorolását;

– az egyes ellenőrzött ügyletekre, illetve egyes összevont ellenőrzött ügyletekre vonatkozó – a rendeletben részletesen meghatározott – adatokat;

– azoknak a hatályos egy-, két- és többoldalú, szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásoknak (ideértve többek között a feltételes adómegállapítási határozatokat) a másolatát, amelyet nem az adó- és vámhatóság adott ki, és amelyek az adózó nyilvántartási kötelezettség alá eső ellenőrzött ügyleteire vonatkoznak.

A transzferár nyilvántartásra vonatkozó rendelet alapján összességében az állapítható meg, hogy jóval nagyobb adminisztrációs teherrel kell számolniuk azoknak az adózóknak, akiket transzferár nyilvántartási kötelezettség terhel. A rendelet szerint az új nyilvántartási kötelezettséget először a 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni, azzal, hogy az adózó választása szerint alkalmazhatja a 2017. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is.

 

Adópraxis Szerkesztőség

További hírek