//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Előlegszámla és végszámla
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A gazdasági társaságok gyakran oly módon értékesítenek terméket, hogy a termék ellenértéke teljes egészében előlegként megfizetésre kerül. Ilyen esetben gyakran merül fel a kérdés, hogy miként helyes ennek a helyzetnek a bizonylatolása? Elegendő egy előleg számla kiállítása? Szükséges-e két számlát, egy előleg számlát és egy végszámlát kiállítani?

2018. január 15.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 59. § (1) bekezdése alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Abban az esetben, ha az előleg fizetése belföldi, egyenes adózás alá eső ügylethez történik, akkor az Áfa tv. 59. § (2) bekezdése értelmében a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

 

Az előzőekből következik az is, hogy amennyiben egy teljesítés ellenértékének nem csupán egy részét, hanem az egészét megfizetik a teljesítés időpontját megelőzően, akkor a teljes ellenérték az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegnek minősül, amelynek átvétele, jóváírása áfa-kötelezettséget keletkeztet.
Ilyen esetekben – ti. amikor a teljes ellenérték előlegként megfizetésre kerül – a teljesítés napjával további – pénzügyi értelemben vett, az államháztartás felé rendezendő – áfa-fizetési kötelezettség nem merül föl.

 

Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a teljesítésre kötelezett adóalany felé az ügylet teljes ellenértékét – a teljesítést megelőzően – előlegként megfizetik, akkor az ügyletet terhelő áfa teljes összegének a megfizetési kötelezettsége az összeg átvételének, jóváírásának adó-megállapítási időszakában keletkezik, a teljesítés napját magában foglaló adó-megállapítási időszakban áfa címén további – pénzügyi értelemben vett – fizetési kötelezettség az államháztartás felé nem merül föl.

 

Az előlegfizetés bizonylatolása kapcsán a következőkre kell figyelemmel lenni.

 

Az előlegről az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés a) pontjából következően számlát akkor kötelező kibocsátani, ha a megrendelő áfa-alany, vagy áfa-alanynak nem minősülő jogi személy. Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés a) pontja alapján ilyen esetben akkor van lehetőség egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására, ha a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek.

 

Amennyiben a megrendelő nem áfa-alany, akkor számlát az előlegről – az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés b) pontja értelmében – abban az esetben kötelező kibocsátani, ha az előleg összege a 900 ezer forintot eléri vagy meghaladja, illetve ezen összeghatár alatt is, feltéve ez utóbbi esetben, hogy a nem adóalany megrendelő kifejezetten kérte számla kibocsátását. Ez utóbbi esetekben is lehetőség van egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, feltéve, hogy az adatok forintban kifejezettek.

 

Dr. Teszéri- Rácz Ildikó

adójogi szakjogász,adószakértő

 

 

További hírek