CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

A kisadózó vállalkozások társadalombiztosítással összefüggő kérdései
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) tartalmazza a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályokat. A szabályokkal kapcsolatban a gyakorlatban igen sok társadalombiztosítással összefüggő kérdés merül fel. Az alábbiakban ezeket szedjük csokorba.

2018. február 20.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
-    az egyéni vállalkozó,
-    az egyéni cég,
-    a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
-    a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és
-    2018. január 1-jétől az ügyvédi iroda
lehet.

Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az egyéni vállalkozónak minősülő ügyvéd korábban is lehetett adóalany. Most az olyan ügyvédi irodákkal bővült a kör, ahol egy irodában több ügyvéd tevékenykedik.

A Kata tv. szerint megkülönböztetünk
-    főállású kisadózót és
-    főállásúnak nem minősülő kisadózót.

 

Főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a)    legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani;
b)    a Tbj.  szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül;
c)    a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül;
d)    a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül;
e)    olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül;
f)    rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;
g)    a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
h)    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

 

A főállású kisadózó után a tételes adó havi 50.000 forint, de lehet választani a havi 75.000 forint összegű tételes adót is.
A főállásúnak nem minősülő kisadózó esetén a tételes adó havi 25.000 forint.

 

A tételes adó megfizetése a következő közterheket váltja ki:
-    vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó;
-    társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó;
-    szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás;
-    járulékok (ezen a Tbj-ben szabályozott valamennyi járulékot érteni kell).

A főállású kisadózó biztosított, a Tbj-ben szabályozott minden ellátásra jogosult. A pénzellátások (nyugdíj, táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz) alapja 2018. január 1-jétől havi 94.400 forint. Abban az esetben, ha a havi 75.000 forintos tételes adó megfizetését vállalják, akkor az előbbi ellátások alapja 2018. január 1-jétől havi 158.400 forint, így magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásra lehet szert tenni.

 

Az adóhatósághoz történő bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, és ebben nyilatkozni lehet arról is, hogy a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja. A magasabb összegű tételes adó a bejelentést követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A magasabb összegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75.000 forint.

 

Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót nem kell megfizetni. Az állami adóhatóság az adóalany-bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

 

A Kata tv. szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem).

Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó:
-    táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
-    katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
-    fogvatartott,
-    egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
-    a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,
kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

 

 

A főállásúnak nem minősülő kisadózó után kell-e a havi 25.000 forintos tételes adót fizetni, ha betegsége miatt ténylegesen nem tud semmilyen munkát végezni?

 

A fentiekben láttuk, hogy a főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, ezért például táppénzre sem jogosult.
2017. január 1-jétől hatályos az a szabály, miszerint, ha a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként a kisadózó a hónap egész tartama alatt  keresőképtelen, a tételes adót nem kell megfizetni.
A szöveg nem túl szerencsés, mert a kisadózó vállalkozások tételes adója (a továbbiakban: kata) hatálya alá tartozó adóalany nem tud a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató lenni, hiszen nem tartozik a Tbj. hatálya alá. De, azért mi tudjuk kikre gondolt a jogalkotó. Azokra, akik saját jogon nyugdíjasok, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülők, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A problémát 2017. január 1. előtt az okozta, hogy az érintett személyek nem jogosultak táppénzre, ezért keresőképtelenségük ideje alatt is kötelesek voltak a 25.000 forint tételes adó fizetésére. Az új szabály keresőképtelenség idejére is biztosítja a mentességet. Ezt a keresőképtelenséget ugyanúgy kell orvosilag igazolni, mint a munkajogi betegszabadsághoz vagy táppénzhez.
Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a keresőképtelenségi állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. Egy teljes hónapig nem tartó keresőképtelenség esetén tehát a tételes adót meg kell fizetni. A keresőképessé válás hónapjára pedig akkor nem, ha ebben a hónapban és a keresőképtelenség kezdő hónapjában a keresőképtelenségi napok száma együttesen elérte a 30 napot.

 

Példa


Az adóalany keresőképtelenné válik január 15-én, folyamatosan beteg, a háziorvos május 11. napjával nyilvánítja keresőképessé. Január hónapra meg kell fizetni a 25.000 forintos tételes adót, hiszen a naptári hónap teljes tartamán át nem állt fenn a keresőképtelenség. Február, március, április hónapra nem kell fizetni tételes adót. Viszont május hónapra a teljes összeget meg kell fizetni, mivel a január és május havi keresőképtelenségi idő együttvéve nem éri el a 30 napot.

 

Folytatjuk.

(dr. Futó Gábor)

További hírek