CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Helyesbítéskor vissza kell-e kérni az eredeti számlapéldányt?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatok során gyakran előfordul, hogy a vevő részére küldött számlát helyesbíteni, sztornírozni kell. Gyakori kérdés, hogy a számla helyesbítése esetén vissza kell-e kérni a vevőtől a helyesbítésre, sztornírozásra kerülő számlapéldányt? Cikkünk erre a kérdésre ad választ.

2018. február 21.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerint kibocsátott számla helyesbítésére főszabályként az Áfa tv. 168. § (2) bekezdése szerinti számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával van lehetőség.

 

A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát az Áfa tv. 170. §-a tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy egyetlen bizonylattal is lehet egy bizonyos számlának a hibáját orvosolni, feltüntetve rajta azon adat megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetét és annak számszerű hatását, amennyiben van ilyen. Természetesen, mivel az Áfa tv. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy hány bizonylattal lehet egy számla korrekcióját elvégezni, nem kifogásolható az az eljárás sem, ha egy hibás bizonylatot annak kibocsátója sztornírozza, és egy újabb, tartalmilag helyes bizonylatot bocsát ki helyette (azaz két bizonylattal végzi el a korrekciót). Ez esetben az Áfa tv. 168. § (2) bekezdése alapján mind a két, korrekciós bizonylat számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősül, és az ügylet teljesítését a három bizonylat (az eredetileg kibocsátott számla és a két számlával egy tekintet alá eső okirat) fogja hitelesen dokumentálni.

 

Fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy a számla helyesbítéséhez, illetve sztornírozásához nem szükséges, hogy a számlakibocsátó birtokában legyen az eredetileg kibocsátott számla eredeti példánya, sőt, amennyiben azt a számla befogadója számviteli nyilvántartásaiban már elszámolta, nem is lehetséges azt onnan kivenni és visszaszolgáltatni.

 

A számla eredeti példányát abban az esetben lehetséges visszaszolgáltatni, ha a számlabefogadónál nincs lezárva bevallással a eredeti számla teljesítési időpontjának megfelelő adóelszámolási időszak. A kérdésben jelzett, az Áfa tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása nélkül végrehajtott sztornírozási mód alkalmazhatóságának a feltétele amellett, hogy a vevő az eredeti számlát visszaszolgáltassa, az is, hogy a sztornírozandó számla ún. számlatömbben kerüljön kiállításra, és a visszaszolgáltatott példánynak (illetve a létező valamennyi példánynak) a tömbben levő példányhoz történő csatolása is megtörténjen a sztornírozáskor. Az így összecsatolt példányokon, együttesen jelölni kell a sztornírozás tényét.

 

Ez a megoldás tehát csak számlatömbben kiállított számlák esetében alkalmazható. Ez az eljárás még az eredeti számla visszaszolgáltatása esetén sem alkalmazható abban az esetben, ha számítógépes rendszerben történik a számla kibocsátása, hiszen az eredeti számlát onnan nem lehet kitörölni, kibocsátását meg nem történtté tenni.

 

A számla korrekciójához nem kell tehát a vevőtől az eredetileg kibocsátott számla eredeti példányát visszakérni, a korrekciót – főszabály szerint – egy bizonylattal (helyesbítő számlával) kell elvégezni.

 

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő

További hírek