CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Köznevelési jogszabály-változások 2018. január 1-jétől
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Amint arról már beszámoltunk, 2018. január 1-jével új hatósági eljárási kódex lépett hatályba, amely miatt több ponton is módosult a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény). Az Országgyűlés 2016 decemberében fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.), amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény helyébe lépve tölti be a hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárásjogi kódex szerepét.

2018. március 05.

Az Ákr. 2018. január 1-jével lépett hatályba. Szintén ezzel a nappal léptek hatályba azok a végrehajtási rendelkezések, amelyek az Ákr. hatályba lépéséhez és a köznevelésről szóló törvény ezzel összefüggő módosításához kapcsolódnak. Miután az Ákr. szerint miniszteri rendeletben nem szerepelhetnek eljárási szabályok, ezért azokat kormányrendeleti szintre kellett emelni. Ezeket az előírásokat a Magyar Közlöny 2017. évi 229. számában megjelent, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 457/2017. (XII. 28.) kormányrendelet vezette be.

 

Változó jogszabályi keretek

 

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet módosítása

 

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet új 3/A. alcímmel és 5/A. §-sal egészült ki, amely a kerettantervek jóváhagyásának kiegészítő eljárási szabályait tartalmazza.
 

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet módosítása

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 2018. január 1-jétől új V. Fejezettel egészült ki, amely a köznevelési hatósági eljárások kiegészítő eljárási szabályait rögzíti:
– a 16/H. alcím az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nyilvántartásba vételével és működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat,
– a 16/I. alcím a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggő eljárási szabályokat határozza meg.

 

A fenti szabályozásokba az előírások részben a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendeletből, részben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendeletből kerültek át kormányrendeleti szintre. A szabályozási szint változása egyúttal alkalmat adott a felülvizsgálatra is, így a működési engedélyezéssel kapcsolatos előírások a jogalkalmazói tapasztalatok alapján a korábbiakhoz képest több ponton egyszerűsödtek.

 

Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nyilvántartásba vételével és működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárási szabályok

 

A nyilvántartásba vétel kiegészítő szabályai

 

Bármely köznevelési intézmény alapítását nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést – a köznevelésről szóló törvény 21. § (2) bekezdése alapján – az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények esetében a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnál kell teljesíteni. A nyilvántartásba vétel kiegészítő szabályait 2018. január 1-jétől a kormányrendelet 39. § (1)–(2) bekezdéseiben találjuk. Ezeknél a rendelkezéseknél csupán szabályozási szintváltozás történt, azaz a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendeletből (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 157. § (1)–(2) bekezdéséből átkerültek a kormányrendeletbe. A régi-új előírások szerint, ha a köznevelési intézmény székhelye megváltozik, azt újra nyilvántartásba kell venni, feltéve, hogy a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.

 

Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények működéséhez szükséges engedély iránti kérelmet továbbra is az intézmény nyilvántartásba vételét vagy annak módosítását követő hat hónapon belül lehet benyújtani.

 

A telephely működési engedélye

 

A kormányrendelet 39. § (3)–(4) bekezdései a telephely működési engedélyezési előírásait tartalmazzák, az Ákr.-ből adódó terminológiai változásokra is tekintettel. Ezek szerint, ha a köznevelési intézménynek a székhelyén kívül telephelye is van, a telephelyre a köznevelésről szóló törvény 23. §-a szerint működési engedélyt kell kérni. A telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a kérelem benyújtásáról nyolc napon belül értesíti az intézmény székhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalt. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal bírálja el. A véglegessé vált határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnak, amely a működési engedélyt a telephelyre vonatkozó működési engedélyre tekintettel egységes döntésbe foglalja.

 

A telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal gyakorolja a fenntartó, valamint az intézmény működésének törvényességi és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről – megkeresésre – a székhely szerinti megyeszékhely szerinti járási hivatal intézkedik.

 

A működési engedély benyújtása határidejének elmulasztása jogvesztő

 

Nem csak a szabályozási szint változott a működési engedély benyújtásának határidejével kapcsolatosan. Változatlan, hogy – a kormányrendelet 39. § (5) bekezdése alapján – új iskola indítása esetén, valamint – a fenntartói jog átadása kivételével – a köznevelésről szóló törvény 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy a megszüntetés, az átszervezés évének május utolsó munkanapjáig, fenntartói jog átadása esetén június 20-áig nyújthatja be a fenntartó a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. Új fontos elem ugyanakkor, hogy a kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályi határidő túllépése igazolási kérelemmel sem menthető ki.

 

A hatóság vizsgálati szempontjai

 

Lényegüket tekintve nem, csak megfogalmazásukban változtak a megyeszékhely szerinti járási hivatal számára meghatározott vizsgálati szempontok. A kormányrendelet 40. § (1) bekezdése alapján a hatóság az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati alapítású, fenntartású köznevelési intézmény működési engedélyének kiadásával kapcsolatos eljárása keretében azt vizsgálja, hogy a köznevelési intézmény működéséhez rendelkezésre állnak, vagy felmenő rendszerben megteremthetőek
– a személyi,
– tárgyi,
– munkavédelmi,
– tűzvédelmi,
– közegészségügyi,
– pénzügyi feltételek, és
– azok biztosítják-e a nevelő, oktató munka vagy
– a pedagógiai-szakmai szolgáltatás és a pedagógiai szakszolgálati feladat folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését.

 

A hatósági határozat kötelező tartalma

 

A megyeszékhely szerinti járási hivatal határozatának kötelező tartalmi elemeit korábban a miniszteri rendelet 158. § (2) bekezdése határozta meg. Ez a felsorolás változatlan tartalommal 2018. január 1-jétől a kormányrendelet 40. § (2) bekezdésében található.

 

Magániskola engedélyezése egy másik iskolában

 

A kormányrendelet 40. § (3) bekezdése a hatóság számára azokat a vizsgálati többletszempontokat sorolja fel, amelyeket abban az esetben kell megnézni, ha a működési engedélyért folyamodó köznevelési intézmény székhelye vagy telephelye egy másik köznevelési intézmény által használt épületben lenne. Nem változott az a rendelkezés, miszerint ekkor az engedélyezési eljárásban
– be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának, továbbá, ha nem a fenntartó az épület tulajdonosa vagy vagyonkezelői jogának jogosultja, akkor a tulajdonos vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát
– meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e,
– meg kell vizsgálni, hogy az épület befogadóképessége alapján biztosított-e a köznevelési intézmények együttes zavartalan működése, és
– a köznevelési intézmények esetében meg kell vizsgálni, hogy nem lépik-e át a befogadó intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális létszámot.

 

Továbbra is irányadó, hogy amennyiben a szakképző iskola fenntartója saját gyakorlati oktatási hely hiányában úgy nyilatkozik, hogy a gyakorlati képzés folytatója részben vagy egészben nem a szakképző iskola, a megyeszékhely szerinti járási hivatal hatósági eljárása keretében vizsgálja a szakképzési törvényben kijelölt, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartását vezető szerv bevonásával, hogy a nyilatkozatban megjelöltek szerint a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak-e.

 

Az intézmény törlése

 

A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való törléssel jogi értelemben megszűnik. A nyilvántartásból való törlés jogszabályi eseteit a köznevelésről szóló törvény 21. § (8) bekezdése sorolja fel. Az Nkt. szerint a köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántartásból, ha
– az intézmény fenntartója az intézmény megszüntetéséről határozott,
– a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
– az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet,
– megszűnik a fenntartónak a köznevelés-szolgáltatás szervezési joga, vagy jogának gyakorlásával felhagy,
– a fenntartó bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog – az ebben a törvényben meghatározottak szerint – új fenntartóra száll át,
– a fenntartó egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működteti,
– a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt – a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – a nyilvántartásból való törlését elrendeli.

 

A kormányrendelet 40. § (5) bekezdése a törvényben meghatározott esetkört azzal egészíti ki, hogy a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak törölnie kell az intézményt a nyilvántartásból, ha elutasítja a működési engedély kiadását.

 

Az értesítési kötelezettség pontosítása

Az új szabályozásban pontosításra került a megyeszékhely szerinti járási hivatal értesítési kötelezettsége. Ez fennáll egyrészt a köznevelési információs rendszer (KIR) irányában, amelyet a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről, adatainak megváltozásáról, illetve a nyilvántartásból való törlésről kell 15 napon belül értesítenie. Ugyanebben a körben értesítenie kell továbbá a Magyar Államkincstárat is mint a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.

 

A működési engedélyre vonatkozó előírások

 

A működési engedély kötelező tartalmi elemei

 

A jogalkalmazási gyakorlat visszajelzései alapján, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyszerűsödtek a működési engedély iránti kérelem kötelező tartalmi elemei. A változások elsősorban arra irányulnak, hogy azokat az adatokat, tényeket nem kell feltüntetni a kérelemben, amelyeket a hatóság már ismer, vagy amelynek már a birtokában van (például nyilvántartásba vevő szerv neve, határozatának száma). A kormányrendelet 41. §- a alapján a működési engedély iránti kérelemnek – az új szóhasználat szerint – intézmény-specifikusan tartalmaznia kell
– az alapító nevét, székhelyét, értesítési címét,
– a fenntartó nevét, székhelyét, értesítési címét,
– a köznevelési intézmény hivatalos nevét, az intézmény típusát, székhelyét,
– a köznevelési intézmény székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-külön
o    az ott ellátott alapfeladatokat,
o    amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, az épület feletti rendelkezési jog időtartamának kezdő és befejező dátumát,
o    a köznevelési feladat megkezdésének tervezett dátumát,
o    az épületbe felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámot,
o    a tantermek számát,
o    a tantermek alapterületét,
o    a tervezett évfolyamok felsorolását,
o    szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát és szakgimnázium esetén az ágazat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, a gyakorlati képzés megszervezésének módját (iskolai tanműhely, tanulószerződés alapján, megállapodás keretében, munkarendenként),
o    alapfeladatonként és munkarendenként a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot,
o    pedagógiai szakszolgálati feladatonként az ellátható maximális gyermek-, tanulólétszámot, továbbá a feladatok ellátását biztosító helyiségek számát, alapterületét,
o    nevelési-oktatási intézmény esetében a gyermekétkeztetés ellátásának módját.

 

Egyszerűsödtek a működési engedély iránti kérelem kötelező mellékletei

 

Némileg egyszerűsödött a működési engedély iránti kérelemhez csatolandó kötelező mellékletek köre. A kormányrendelet 41. § (2) bekezdése szerint ehhez 2018. január 1-jétől már nem szükséges mellékelni azokat az okiratokat, dokumentumokat, amelyeket a nyilvántartásba vételi eljárás során már be kellett nyújtani, így az engedélyező hatóság előtt ismertek. Az új előírások szerint a működési engedély iránti kérelemhez
– a köznevelési intézmény pedagógiai programját,
– pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter szándéknyilatkozatát a pedagógiai szakszolgálati tevékenységre irányuló köznevelési szerződés megkötéséről,
– a fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a köznevelési intézmény működéséhez legalább öt tanítási évre biztosított (megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat),
– annak igazolását, hogy a helyiségek a köznevelési intézmény feladatainak ellátására alkalmasak,
– szakképző iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodást vagy nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik,
– a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket a vonatkozó jogszabályok szerinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a munkához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy fokozatosan megteremthetők, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét, szakképző iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket,
– a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön az az iskolai nevelésben-oktatásban, a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok, pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, óraadók listáját, feltüntetve a nevüket, végzettségüket és szakképzettségüket, iskola esetén tantárgyi bontásban, valamint a pedagógus,a pedagógiai előadó, a pedagógiai szakértő munkakör betöltésére jogosító végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevélszámát, a tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a munkához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak,
– a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához
o    a köznevelési intézmény egészére vonatkozóan a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogy az intézmény tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat,
o    a fenntartó által jóváhagyott, egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit, valamint
o    a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja szükséges mellékelni.

 

A sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggő eljárási szabályok

 

A sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggő eljárási szabályok korábban a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: EMMI-rendelet) 40-41. §-aiban kaptak helyet, 2018. január 1-jétől ezeket – teljesen azonos tartalommal – a kormányrendelet 42–43. §-aiban találjuk.

 

Átmeneti helyzet

 

Aki utánanéz a fentebb bemutatott jogszabályoknak, azt tapasztalhatja, hogy 2018. január 1-jével valóban hatályba léptek a kormányrendelet hivatkozott rendelkezései, ugyanakkor lapzártakor még hatályban vannak a miniszteri rendelet, valamint az EMMI-rendelet előírásai is. Ezt az átmeneti kodifikációs problémát azzal hidalhatjuk át, ha abból indulunk ki, hogy a magasabb szintű jogszabály megelőzi az alacsonyabb szintűt, tehát a kormányrendelet szabályozását kell irányadónak tekinteni.

 

Dr. Farkas Ildikó

 

További hírek