Miről is van szó pontosan?

Már a korábbi rendeletmódosítás alapján is megtörtént indokolt esetekben a minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás, valamint a nem kötelező minősítési eljárásokra vonatkozó szabályok különválasztása. A kötelező minősítések esetében kezelni kell minden, különböző egyéni élethelyzetekből adódó esetet (például valakinek megszűnik a jogviszonya, majd újat létesít, tartósan betegállományba kerül, vagy más okból szünetel a jogviszonya). A nem kötelező minősítéseknél ezeket a kérdéseket nem vagy másként kell kezelni. A módosítás értelmében a jövőben teljesen egyértelművé válnak az intézményvezető feladatai ezen a téren.

„10/A. § (3) Az intézményvezető a rögzítést a minősítés évét megelőző év április 15-éig hajtja végre. Ettől eltérően, ha
– minősítő vizsga és kötelező minősítési eljárás esetén a foglalkoztatási jogviszony létesítése,
– a pedagóguselőmeneteli-rendszer hatálya alá történő átkerülés, vagy
– a 12/C. § (3) bekezdés szerinti felfüggesztésre alapot adó körülmény megszűnése
a minősítés évét megelőző év április 15-ét követően következik be, a rögzítést ezen időpontban kell végrehajtani. A rögzítés megtörténtéről a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap.” [Épr. 10/A. § (3) bekezdés].

A fenti jogszabályi rendelkezés c) pontjában jelzett esetek a következők
„(3) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást vagy a bírálati eljárást a pedagógus kérelmére fel kell függeszteni
– a pedagógus tizenöt napot meghaladó keresőképtelensége időtartamára,
– a pedagógus szülési szabadsága, valamint kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadsága időtartamára,
– a 4. § (1a) bekezdésében meghatározott pedagógus-továbbképzés elvégzéséig, de legfeljebb egy évre.”

Vagyis ha például a minősítési eljárást 15 napot meghaladó betegség miatt fel kellett függeszteni, akkor ha meggyógyul a pedagógus, az intézményvezetőnek ezt követően haladéktalanul rögzíteni kell a minősítés esedékességét az informatikai rendszerben.

(dr. Madarász Hedvig)