CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság tanulmányok befejeződése esetén
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Március 31-éig voltak érvényesek a 2017/18-as tanév őszi félévének diákigazolványai. Az igazolványok érvényességi idejéhez több dolog is kapcsolódik, köztük az egészségügyi szolgáltatáshoz való jog is.

2018. április 12.

Az orvosi ellátásra, ártámogatott gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátásra, azaz az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság sokféle jogcímen illetheti meg az érintett személyeket.

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj) 16. §-a a–w pontig, azaz huszonkét féle jogcímen sorolja fel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat.

 

Ez a részletes meghatározás a biztosítottakon (például munkaviszonyban állók) és a nemzetközi (EU-s szabályok és nemzetközi egyezmények) jogintézmények alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakon túl, egyéb jogcímen ellátásra jogosultak körét szabályozza. A tanulói, hallgatói jogviszony a Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontjában szerepel.

 

A jogszabály szerint


– a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy
– nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, illetve
– a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatály alá tartozó felsőoktatási intézményben, nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató, nagykorú, magyar állampolgár,
– menekült,
– oltalmazott, valamint
– az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért a külügyekért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá
– az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy
– magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.

 

A rendelkezés mind a köznevelési intézményben, mind a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulói és hallgatói jogviszonyban állók részére biztosítja az egészségügyi szolgáltatás külön járulékfizetés nélkül történő igénybevételi lehetőségét.

 

A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának időtartama a Tbj. 16/A. §-ban foglaltak szerint a tanulói, hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig tart. A jogosultság fennáll a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt is.

 

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 13. §-a szerint a diákigazolványra való jogosultság köznevelési intézményben fennálló tanulói jogviszony esetén a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31.

 

A felsőoktatásban fennálló hallgatói jogviszony megszűnése esetén, ha a hallgatói jogviszony az első félévben szűnik meg, a megszűnést követő március 31-éig, ha a második félévben, a megszűnést követő október 31-éig áll fenn a diákigazolványra és így az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is.

 

A jogosultság fennállásával (keletkezése, megszűnése) kapcsolatos adminisztrációs teendőket a közoktatási, illetve a felsőoktatási információs rendszer üzemeltetője végzi a kapcsolódó bejelentési kötelezettség teljesítésével az egészségbiztosítási igazgatási szervekhez.

 

A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságánál is megtalálható az az általános szabály, amely a jogosultságot az alapját adó jogviszony, jogcím megszűnését követő meghatározott időtartamra is biztosítja.

 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az alapjául szolgáló jogviszony (például biztosítási jogviszony, tanulói, hallgatói jogviszony) megszűnését követő negyvenöt napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább negyvenöt napig fennállt. Ha ez az időszak negyvenöt napnál kevesebb volt, ennek megfelelő idejű a meghosszabbodás.

 

Szintén negyvenöt napig marad meg a jogosultság, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel negyvenöt napnál hosszabb ideig állt fenn, de az utolsóként megszűnő jogosultsági feltétel negyvenöt napnál rövidebb ideig állt fenn, és a két jogosultsági feltétel fennállása között harminc napnál kevesebb idő telt el.

 

Fontos teendő

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha ez az egészségügyi szolgáltatásra jogosító, meghosszabbodott időszak is eltelik, és újabb jogosultsági jogcím (például munkaviszony létesítése) nem történik, egészségügyi szolgáltatási hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik.

A Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A járulék összege 2018-ban havi 7 320 forint (egy napra eső összege 244 forint).

Ha az összeg nehéz anyagi helyzet miatt nem vállalható, a szociális rászorultság alapján a járási hivataltól kérhető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (lásd: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a).

 

Jó tudni

 

A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága nemcsak a magyar egészségügyi ellátórendszerben teszi lehetővé orvosi ellátás igénybe vételét, hanem a hazai jogosultság alapján az egészségbiztosítási igazgatási szerv által kérelemre kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya útján EU/EGT tagállamokban is úgynevezett szükséges mértékű ellátás körében is.

 

A kártya érvényességi ideje harminchat hónap, kiállításához a személyi okmányok és a TAJ-kártya mellett a képzőintézmény által kiállított igazolás is szükséges a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról.

 

(Molnárné dr. Balogh Márta)

 

További hírek