//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

A munkaviszony jogellenes megszűnésének hatása a biztosítási időre

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 83. §-a alapján a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött; b) az Mt. 65. § (3) bekezdésébe ütközött.

2018. október 18.

Mt. 65. § (3) bek.


A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.

c)    az Mt. 273. § (1) bekezdésébe ütközött,
d)    a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt,
e)    a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

 

A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

 

Meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és az ezt meghaladó kárát.

 

Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni,
a)    amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
b)    a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

 

Sokáig kétséges volt azonban, hogy a munkaviszony megszüntetése és helyreállítása közötti időszakot társadalombiztosítási szempontból hogyan kell kezelni, figyelembe venni.

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 2018. július 26-ától hatályba lépő új 5/A. §-a szerint a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor.

 

Az Mt. 83. §-ában rögzített esetben fikció alkalmazásával él az új szabály annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási ellátások megállapítása során a munkaviszony megszűnése és a helyreállítása közötti időszak biztosítási időnek minősüljön.

 

Átmeneti szabály mondja ki, hogy az új 5/A. § hatálybalépéséig a 2012. július 1-jét követően az Mt. 83. §-a alapján megítélt elmaradt munkabér után fennálló társadalombiztosítási kötelezettségeket teljesítettnek kell tekinteni.

 

 

 (dr. Futó Gábor)

 

További hírek