//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A kereseti korlát alkalmazása 2019. január 1-jétől
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az Országgyűlés által 2018 júliusában elfogadott nyári adócsomag módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) biztosítottakra vonatkozó rendelkezését, melynek következtében jövőre változik a kereseti korlátra vonatkozó szabály alkalmazása is.

2018. november 11.

A 2019. január 1-jétől hatályba lépő módosítás következtében a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosítottnak minősül a munkaviszonyban álló személy, kivéve azt a személyt, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerint létesített munkaviszonyát saját jogú nyugdíjasként végzi. Az előzőekhez kapcsolódóan, szintén 2019. január 1-jei hatályba lépéssel a Tbj. 25. §-a is módosításra kerül azzal, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy az e tevékenységéből származó keresetei után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot nem fizet.

 

Fontos megjegyezni, hogy a járulékfizetési kötelezettség, valamint a biztosítotti jogviszony hiánya csak azokat a nyugdíjasokat érinti majd, akik a nyugdíj melletti keresőtevékenységüket munkaviszony keretén belül végzik. Azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjasként közszolgálati típusú jogviszony, vagy például megbízási jogviszony keretében végeznek majd munkát, e jogviszonyuk alapján továbbra is biztosítottá válnak és az e tevékenységük alapján szerzett keresetükből nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségük áll majd fenn.

 

A Tbj. módosításának gyakorlati alkalmazásához elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy ki tekinthető társadalombiztosítási szempontból saját jogú nyugdíjasnak.

A választ a Tbj. 4. § f) pontja szerinti értelmező rendelkezés adja meg, mely szerint saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki
–    a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
–    a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

E személyi kört gyakorlatilag az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, valamint a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek jelentik.

 

Nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azok a személyek, akik részére 2012. január 1-jétől a korábbi előrehozott, korkedvezményes, korengedményes öregségi nyugdíjuk, szolgálati nyugellátásuk már nem nyugdíjként, hanem korhatár előtti ellátásként, vagy szolgálati járandóságként kerül továbbfolyósításra, illetve 2011. december 31-ét követően részükre korhatár előtti ellátást, vagy szolgálati járandóságot állapítottak meg. Szintén nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azok a személyek sem, akiknek a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásuk 2012. január 1-jétől rehabilitációs vagy rokkant ellátásként kerül továbbfolyósításra, illetve a megváltozott munkaképességű ellátásuk ezen időponttól kezdődően került megállapításra.

 

A munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas esetében 2019. január 1-jétől a Tny. 83/B. §-a szerinti nyugdíjszüneteltetési szabályt nem kell majd alkalmazni, hiszen e tevékenysége alapján a 2019. évben már nem minősül majd biztosítottnak és nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet sem szerez. A keresetkorlát alóli mentesülés gyakorlatilag csak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyeket fogja érinteni, hiszen ezen szüneteltetési okot az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok esetében nem kell alkalmazni. Ettől függetlenül, ha a keresőtevékenység nem munkaviszony, hanem például megbízási jogviszony keretén belül történik, úgy abban az esetben továbbra is alkalmazni kell majd a keresetkorlátot.

 

Szintén alkalmazni kell majd továbbra is a Tny. 83/C. §-ában rögzített nyugdíjszüneteltetési szabályt, amikor is a nyugdíj kötelező szüneteltetését a nyugdíjas közszolgálati típusú jogviszonya alapozza meg.

 

Érdemes megemlíteni, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, ezért az ellátása folyósítása melletti keresőtevékenysége alapján – függetlenül azon ténytől, hogy a keresőtevékenység munkaviszony, közszolgálati típusú jogviszony, megbízási jogviszony, vagy egyéni, társas vállalkozói jogviszony keretében történik – biztosítottá válik, és az e jogviszonyaiból származó keresetei után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége áll majd fenn.

A nyugdíjjárulék fizetése ellenében, az ellátásban részesülő személy további nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerez, valamint esetükben továbbra is vizsgálni kell a Tny. 83/B. §-a szerinti keresetkorlát elérését azzal, hogy amennyiben az ellátás melletti keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmük a tárgyévben eléri majd a minimálbér tizennyolcszorosát, úgy abban az esetben a keresetkorlát elérését követő hónap első napjától az év hátralévő részében szüneteltetni kell majd az ellátás folyósítását.

 

Szintén alkalmazni kell majd a Tny. 83/C. §-ában foglaltakat is, azaz, amennyiben az ellátásban részesülő személy az ellátás mellett közszolgálati típusú jogviszonyt létesít, úgy abban az esetben az ellátást a közszolgálati típusú jogviszony létesítését követő hónap első napjától, annak megszűnéséig szüneteltetni kell majd.

 

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő

 

További hírek