//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Jogszerű-e a próbanap?

A napi gyakorlatban sokszor találkozunk a „próbanap” kifejezéssel, a munkáltatók munkaerő-kiválasztási folyamatában gyakran szerepel, mint kiválasztási kritérium. Ha a jelentkező a próbanapot sikeresen teljesíti, akkor elnyerheti az állást. De gyakran felmerül a kérdés: jogszerű-e a próbanap?

2020. február 13.

A munkáltatók a próbanapot rendszerint praktikusnak tartják, mert adminisztrációs és bérfizetési teher nélkül tesztelhetik a jelentkező munkabírását, hozzáállását. A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai szerint a próbanap fogalma elsősorban a vendéglátás területén jelentkezik általános jelenségként, ugyanis ezzel a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy eldöntse a jelentkező alkalmasságát, míg a munkavállalónak ideje van arra, hogy felmérje, valóban tudja, akarja, bírja-e a munkát.

 

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) nem ismeri a próbanap intézményét, ezért a próbanap egyáltalán nem tekinthető szabályosnak. Az Mt. értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Fontos tudni, hogy a próbaidő a munkaviszony szerves része, és erre az időszakra munkabér jár a munkavállalónak.

 

Próbanap esetében a felek között nincsen munkaviszony, azonban a jelentkező munkát végez, a (leendő) munkáltató rendelkezésére áll. A próbanapra vonatkozóan nem készül munkaszerződés, a munkáltató a jelentkezőt nem jelenti be a NAV-nál, és e napra – jellemzően – munkabért sem fizet.

A próbanap alkalmazása súlyos anyagi terhet róhat a munkáltatóra. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében az ellenőrzés kiterjed (többek között) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, továbbá a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítésére is. Ha ezeket a munkáltató megszegi, munkaügyi bírságot szabhat ki a hatóság, amelynek összege 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet. Ha a munkáltató hasonló jogsértés miatt korábban elmarasztalásra került, a bírság a felső korlát kétszereséig terjedhet. A munkaügyi ellenőrzés szankcióin kívül lehet számolni a jelentkező munkabér-igényével, és az esetlegesen elszenvedett munkahelyi baleset anyagi következményeivel is.

 

dr. Rátkai Ildikó
munkajogi szakjogász, HR szakjogász, ügyvéd

 

További hírek