//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Arányos szolgálati idő a főállású kisadózóknál

A társadalombiztosítási törvény fontos szabálya, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, valamint a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja. Az arányos szolgálati idő számítását a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell. Nézzük, mit jelent ez a számok tükrében július 1-jétől!

2020. július 29.

A szolgálati idő két típusának megkülönböztetése

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39. §-a rendelkezik az arányosan elismerhető szolgálati idő számításáról. Ez a rendelkezés a nyugdíjrendszer azon elvére vezethető vissza, mely szerint a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, valamint a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja.

 

Az arányosan elismerhető szolgálati időre vonatkozó szabályt a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

 

A főállású kisadózó esetében ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alap következtében – a teljes szolgálati időnek csak az arányos része vehető figyelembe. Ha az ellátási alap nem éri el a minimálbér összegét, akkor a nyugdíj összegének kiszámítása során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként.

 

A főállású kiadózó esetében tehát a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos az ellátási alap és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

 

Az új szabályok a számok tükrében

 

- 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a minimálbér 111.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 81.300 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 136.250 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (81.300 / 111.000) 73,24 százalék, ami 267 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

 

- 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig a minimálbér 127.500 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 90.000 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 150.000 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (90.000 / 127.500) 70,59 százalék, ami 258 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

 

- 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig a minimálbér 138.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 94.400 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 158.400 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (94.400 / 138.000) 68,41 százalék, ami 250 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

 

- 2019. január 1-jétől 2019. június 30-áig a minimálbér 149.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 94.400 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 158.400 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (94.400 / 149.000) 63,36 százalék, ami – az I. félévre számítva – 116 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

 

- 2019. július 1-jétől 2019. december 31-éig a minimálbér 149.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 98.100 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 164.000 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (98.100 / 149.000) 65,84 százalék, ami – a II. félévre számítva – 120 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

 

- 2020. január 1-jétől 2020. június 30-áig a minimálbér 161.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 98.100 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 164.000 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (98.100 / 161.000) 60,93 százalék, ami – az I. félévre számítva – 111 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

 

- 2020. július 1-jétől 2020. december 31-éig a minimálbér 161.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 102.000 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 170.000 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (102.000 / 161.000) 63,35 százalék, ami – a II. félévre számítva – 116 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

 

A fentiek alapján látszik, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű, azaz a havi 75.000 forint összegű tételes adót fizeti, akkor az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni, azaz a nyugellátás összegének számítása szempontjából is a teljes időtartam szolgálati időként figyelembe vehető lesz.

 

Érdemes megjegyezni, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

 

dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó

 

Lezárva: 2020. július 13.

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

30

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR