Részletes tájékoztatót adott ki az adóhivatal a 2010. évi XC. törvény egyes rendelkezései kapcsán fizetendő különadóval kapcsolatos szabályokról.

2010. október 13.

A különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésére irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb  működéséről szóló 2009. CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a következők szerinti különadó alapnak minősülő bevételt szerez.

A különadó alapjának minősül a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemélyt megillető rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét. Rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel – különösen bér, munkadíj, tiszteletdíj –, amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára illeti meg.

A fentiekben leírtaktól eltérően egyrészt nem minősül a különadó alapjának a jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része, még abban az esetben sem, ha a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege kevesebb, mint az említett 2 millió forint. Így például, ha a jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétel 5 millió forint, és a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege 800 000 forint, akkor a különadó alapja nem 4,2 millió forint (5 millió csökkentve 800 ezerrel), hanem 3 millió forint (5 millió csökkentve 2 millióval). Másrészt a különadó alapjának minősül a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegéből a 2 millió forintot meghaladó rész is. Például, ha a jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétel 10 millió forint, és a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege 3 millió forint, akkor a különadó alapját a következőképpen kell kiszámítani.

Egyrészt főszabály szerint a különadó alapjának minősül a bevételből a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó része, azaz 7 millió forint (10 millió csökkentve 3 millióval). Ugyanakkor a különadó alapjának minősül a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegének 2 millió forint feletti része is, azaz további 1 millió forint (3 millió csökkentve 2 millióval). A különadó alapja tehát a példa szerinti esetben 8 millió forint.

Nem kell figyelembe venni a számítás során a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de figyelembe kell venni a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező adóköteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell megállapítani.

A tájékoztató részletes szövege innen tölthető le!