A jövő év július 1-jén életbe lépő új Btk. alkalmazását elősegítő konferencián mintegy kétszáz bírósági, ügyészségi, és ügyvédi kamarai vezető vesz részt. A rendezvény célja, hogy a gyakorló jogászok számára minél gördülékenyebb legyen az átállás az új kódex életbe lépésekor.

Az új büntetőkódex alaposan előkészített, a hagyományokat tiszteletben tartja, de a szükséges változtatások is benne vannak, áttekinthető és egységes büntetőpolitikai elvekre épül, továbbá figyelembe veszi a jogalkalmazói szempontokat is - tette hozzá az igazságügyi államtitkár a szaktárca által a jogalkalmazók, bírák, ügyészek és ügyvédek számára szervezett rendezvény bevezető előadásában. A június 25-én megszavazott törvény megalkotása szervesen illeszkedik a jogrendszer legfontosabb törvényei, az alaptörvény, a sarkalatos törvények és a nagy anyagi jogi kódexek újraszabályozásának a sorába.

A még hatályos, 1978. évi Btk. az elmúlt évtizedek során mintegy százszor módosult, a különböző színezetű kormányok eltérő büntetőpolitikai elvek alapján, nem egyszer egymásnak ellentmondóan változtatták a kódexet, melynek egysége így megbomlott. Ezt csak egy új kódex megalkotásával lehetett orvosolni - közölte az államtitkár.

Hozzátette: széles körű társadalmi, szakmai egyeztetés folyt többek között az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a Kúria és a Magyar Ügyvédi Kamara részvételével. Ennek során több száz javaslatot, észrevételt kapott a tárca.

Az elmúlt két évben elfogadott szigorításokat megőrzi az új kódex, így többek között a kiszolgáltatott emberek fokozottabb büntetőjogi védelmére, a középmértékre, vagy a három csapásra vonatkozó rendelkezéseket - ismertette Répássy Róbert.

Új szankció lesz a büntetőjogban - folytatta - az elzárás, a jóvátételi munka és a sportrendezvény látogatásától való eltiltás. Új tényállás többek között az egészségügyi termék meghamisítása, a közfeladati helyzettel való visszaélés, a termőföld jogellenes megszerzése - ami a zsebszerződések hatékonyabb üldözését szolgálja -, és a családi kapcsolatokkal való visszaélés, amely az illegális migráció elleni fellépést teheti eredményesebbé.

A kábítószerrel visszaélés szabályozásában megszűnik a függőkre vonatkozó enyhébb szabályozás, ám a vádlott kábítószer-függőségét a bíró a büntetéskiszabás során értékelheti - tette hozzá az államtitkár.

Polt Péter azt mondta, a korábbi Btk. három évtizeden át jól szolgált, de szerepét már betöltötte, ezért volt szükség az új, jövő év július elsején hatályba lépő törvénykönyvre. Az 1970-es években lefektetett keretek között, a sokszorosan módosított jogszabály rendszerében egyre nehezebben lehetett megtalálni a kor kihívásaira adható válaszokat - fogalmazott.

Magyarország nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeinek teljesítése is indokolta a változtatásokat - mondta a főügyész. Jelezte, a büntető anyagi jogot is érintő emberi jogok katalógusa Európában legteljesebb formában az Emberi Jogok Európai Egyezményében található; az új Btk. megalkotásakor ezért figyelembe kellett venni a kapcsolódó cikkelyek és a strasbourgi emberi jogi bíróság joggyakorlatát.

Polt Péter különösen fontosnak nevezte az élethez való jognak, az emberi méltósághoz való jognak, a kínzás, a kegyetlen büntetés és a diszkrimináció tilalmának érvényesítését a kódexben.

Az élethez való joggal összefüggésben azt mondta, az európai emberi jogi egyezmény szilárd útmutatást ad a halálbüntetés kiiktatásáról. Kitért arra is, hogy ugyancsak az élethez való joghoz kapcsolódik a "jogos védelem" intézménye; az új jogszabály lényegében a jogos védelmi helyzetben cselekvő sértett védekezési szabadságának kiterjesztését tartalmazza. Úgy vélte, hogy az új szabályozással az állampolgárok közbiztonságba vetett hite erősödik.

Az emberi méltósághoz való jog érvényesítéséről szólva arról beszélt, hogy a nemzetközi gyakorlatban a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok a nemzeti, faji, etnikai, vallási csoportok mellett a leggyakrabban a szexuális irányultság, a nemi identitás, valamint a fogyatékosság szerinti csoportokat részesíti fokozott védelemben. Hozzátette: több országban az elmúlt években került a figyelem középpontjába a fogyatékos, különösen az értelmi fogyatékos emberek védelmének a kérdése, és egyre több helyen szerepelnek már az úgynevezett védett csoportok között.

Polt Péter fontosnak mondta a gyermekek iránti fokozott figyelem megnyilvánulását is az új Btk.-ban. Példaként említette egyebek mellett a kiskorú érzelmi veszélyeztetésének, lelki elnyomásának szankcionálását. Arra mutatott rá, hogy a jogalkotó a gyermekek egészséges fejlődését ezzel a szabállyal tovább védi, felismerve azt, hogy az egészséges felnőtté válás fontos feltétele az érzelmi intelligencia kiteljesedése.

A legfőbb ügyész kitért az önkényuralmi jelképek használatának kérdésére is. Azt mondta, a hatályos szöveggel kapcsolatban "van egy kis fogalmi félreértés", ezért itt is az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szolgálhatnak alapul; a jogalkalmazás során komoly mérlegelésre van szükségük a bíróságoknak és a jogalkalmazó hatóságoknak.

Előadást tartott még Hilbert Edit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese, Gáva Krisztián, az igazságügyi tárca közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára és Gellér Balázs egyetemi docens.

(MTI)