Bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül valamelyik bekerüljön az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba. Az egyes értékek értéktárakba való felvétele – egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével – települési, megyei, országos vagy külhoni szinten javasolható.

Helyi kezdeményezésre, az önkormányzatok döntése alapján jönnek létre a települési, a tájegységi és a megyei értéktárak, amelyek a helyi szintű nemzeti értékeket tartalmazzák. Az ágazati értéktárakat az egyes hatáskörrel rendelkező minisztériumok állítják össze. A Magyarország határain túl fellelhető, magyar vonatkozású nemzeti értékek nyilvántartásba vételét a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága határozza meg. E nemzeti értékek kedvező elbírálás esetén a külhoni magyarság értéktárát gyarapítják. A helyi és ágazati értéktárakban, továbbá a külhoni magyarság értéktárában szereplő, valamint az országos jelentőségű nemzeti értékek közül – a szakmai ágazati szakbizottságok értékelése alapján – a Hungarikum Bizottság választja ki, hogy mi kerüljön a Magyar Értéktárba.

A Magyar Értéktárban nyilvántartott, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket a Hungarikum Bizottság minősíti majd hungarikummá.

A Hungarikumok Gyűjteményébe felvett értékek gondozói, kezelői, előállítói pályázhatnak majd a hungarikum védjegy használatának elnyerésére.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)