A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatcsökkentési, 25 bázispontos kamatemelési és kamattartási javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat továbbra is a májusban kialakult 5,25 százalékos szinten marad.

A tanács elemezte a kormányzati intézkedések inflációs hatását, és megállapította, hogy az ágazati különadók különböző mértékben gyűrűzhetnek be a fogyasztói árakba: a kereskedelmi szektor például, ahol jelentős veszteségeket halmoztak fel a cégek, kevésbé tudja ezt az adót lenyelni, mint az energetika, vagy a távközlés, ezért a kereskedelem mindent elkövet, hogy az adót másra hárítsa - magyarázta Simor András.

A kormányzati intézkedések közül a személyi jövedelemadó módosítás vélhetően élénkíteni fogja a háztartások fogyasztását, növekedhetnek a magasabb jövedelműek megtakarításai, amelyek hatására gyorsulhat a gazdaság. Az elnök hozzátette azt is, hogy ezt a hatást némileg ellensúlyozhatják az államigazgatásban várható leépítések, és dologi kiadások csökkentése.

Csökkentheti a növekedési hatást az is, hogy a 2011-től érvényes jobb nettó kereseti pozíciók miatt, a vállalatok a tervezettnél alacsonyabb béremelkedést valósítanak meg, ami negatívan hat a fogyasztásra, azaz a növekedésre - jegyezte meg Simor András.

Az MNB elnöke felhívta arra is figyelmet, hogy a szektorális különadók miatt a vállatok visszafoghatják beruházásaikat, s ez gyengítheti a növekedési hatást.

A különböző hatásokat számszerűsíteni most még nem képes az MNB, azt a novemberben megjelenő Inflációs jelentésben teszi közzé - mondta Simor András.

(A rovat híreinek forrása a Gazdasági Rádió Online)