A Magyar Országgyűlés 2015. június 23-án fogadta el a 2016-os költségvetést megalapozó adótörvényeket. A nemzetgazdasági miniszter értékelése szerint az adózással összefüggő törvények módosítását tartalmazó törvény általános célja az adócsökkentés, illetve azon feltételek megteremtése, hogy a 2016-os állami büdzsé az állampolgárok számára érezhetően is az adócsökkentés költségvetése legyen.
Az adótörvények módosításai az elmúlt évek intézkedéseit fejlesztik tovább a személyi jövedelemadó további csökkentésével, az élőmunka és a vállalkozások adóterheinek mérséklésével, továbbá a gazdasági növekedést segítő további kedvezmények kialakításával.

2015. évi LXXXI. törvény az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról
Megjelent: a Magyar Közlöny 2015. évi 90. számában, 2015. június 24-én
Hatályba lépés: 2015. június 25., 2015. július 25., 2015. szeptember 01. (dohányipari vállalkozások eho-ja), 2016. január 01.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) főbb változásai szerint:

1. A (továbbra is egykulcsos) személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 15%-ra csökken. A 15 %-ra csökkenő szja a kormány számításai szerint 120 milliárd forintot hagy a munkavállalóknál és – a gazdaság jövőbeni növekedésének függvényében – további (jó esetben 9%-ig mérsékelhető) adócsökkentés kiindulópontja lehet.

2. Jelentősen módosulnak a családi adókedvezmény igénybe vételének lehetőségei is, ugyancsak egy jövőbeni, több lépcsőben megvalósított intézkedés első állomásaként.

a) A családi adókedvezmény, ismert módon, egy és két gyermek esetén gyermekenként havi 62.500 forint összevont adóalap-csökkentést jelentett (62.500 forint után nem kellett személyi jövedelemadót fizetni). Az említett adóalap-csökkentés nagysága a következő évtől 66.670 forintra nő.
Az említett változásoknak megfelelően a házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény egy házastársra jutó összege is nő hónaponként 33.335 Ft lesz (korábban: 31.250 Ft).

b) A módosítás kiemelt jelentőségű változása, hogy a kétgyermekes családok esetében az egy gyermekre igénybe vehető családi adókedvezmény összege nőni fog, évente egyenlő mértékben.  A változtatás célja, hogy – a kétgyermekes családok kiemelésével – a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekedjen.

 Ennek megfelelően a szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83 330 forint,
bb) 2017-ben 100 000 forint,
bc) 2018-ban 116 670 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.”
2016-ra tehát a kétgyermekes családoknál, az adókedvezmények említett bővítésével, 10 ezerről 12 500 forintra nő a gyermekenkénti adókedvezmény.

c) a három (vagy háromnál több) gyermekes családok esetében az adóalapot csökkentő összeg gyermekenként havonta 206.250 forint volt, amely jövőre 220.0000 forintra nő.
(Megjegyzendő, hogy a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez havonta az idei 300 000 forint helyett, a jövő évtől 309 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges, ami legalább 3,1 százalék béremelésnek felel meg).

Az adókedvezmény lényeges eleme, hogy – egy korábbi korrekciót fenntartó szabály szerint – az adókedvezmény kiszámításánál már nemcsak a fizetendő (jövőre 15%-os) személyi jövedelemadóból lehet leírni a kedvezményt, hanem a 7 % egészségbiztosítási járulékból, és a 10 % nyugdíjjárulékból is.

3. A törvénymódosítás szabályozza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszatérő, magánnyugdíj pénztári tagot megillető adókedvezményt is.
A magánnyugdíjról és magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvény (Mpt.) 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a magánnyugdíjpénztár magánszemély tagja bármikor, időbeli megkötés nélkül kezdeményezheti visszalépését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
A kapcsolódó módosító javaslat a szja tv. (7. § (1) bekezdés j) pontját jc) alponttal) azzal egészíti ki, hogy a jövedelem – vagyis az adó – kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magán-nyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magán-nyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként kap.
Ugyancsak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagokat érinti kedvezően a szja tv. új 44/E. §-a, amely arról rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer forint adó visszatérítéséről rendelkezhet.
Mindkét kedvezményt igénybe vehetik – átmeneti szabály alapján, visszamenőlegesen – a 2015-ben „visszalépők” is.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) változásai
A törvény bevezeti a növekedési adóhitel-kedvezményt, és megállapítja annak részletes szabályait. A kormány számításai szerint az új konstrukció révén 20 ezer cég juthat támogatáshoz, amely – a fejlesztéseken, munkahelybővítéseken és innovációkon keresztül – jelentős támogatást adhat a gazdasági növekedésnek.

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (Különadó tv.) főbb változásai
A kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött februári megállapodás értelmében 60 milliárd forinttal csökkenti a bankadót. Elfogadták azt a módosítást is, hogy azok a bankok, akik a válság éveiben, 2009 után is növelték a hitelezésüket, összesen 10 milliárd forintos kedvezményt kapnak. Ehhez csatlakozhatnak a hitelezést a jövőben bővítő pénzintézetek is.
A törvény megváltoztatott szabályai szerint a hitelintézeti különadók 50 milliárd Ft feletti mértéke 0,53%-ról 2016. évben 0,31%-ra, 2017-2018. években 0,21%-ra csökken,

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa. tv.) módosításai meghatározzák a közcélú adomány fogalmát.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) változásai értelmében az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos (gyermekorvos, fogorvos), védőnő vállalkozó számára iparűzési adó-mentességet és kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. A kormány reményei szerint a változtatás hétezer praxist érinthet, és évi 200 ezer forint összegben segítheti az érintett praxisokat.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) változásai szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.050 forintra, napi összege 235 forintra nő (korábbi összege: 6.930 forint, illetve 231 forint). A járulékkedvezmények 16%-ról 15%-ra csökkennek.

A költségvetéssel összefüggő változás, hogy a játékkaszinók játékadójának 3 százalékát karitatív célokra különítik el. Az intézkedés 186 millió forintot jelent.