A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint júliusban gyakorlatilag az egy évvel korábbi teljesítményét ismételte meg az építőipar. A termelés volumene 0,2 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit, az épületek építése 0,5 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építése 0,9 százalékkal nőtt.
    Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta: a számok igazolják az ÉVOSZ várakozásait, miszerint az év hátralévő részében csökkenhet az ágazat teljesítménye. Ezt jelzi a szerződésállomány fokozatos csökkenése, a teljes szerződésállomány július végi volumenének 46,9 százalékos elmaradása az egy évvel korábbihoz képest.
    A szervezet elnöke ugyanakkor úgy véli, hogy az építőipar meg tudja ismételni tavalyi teljesítményét, a 2100 milliárd forintos termelési értéket.
    Koji László felidézte, az ágazat teljesítménye az év első felében a 2013-as és 2014-es nagyértékű szerződéseit teljesítve tovább bővült, majd ezek kifutásával lassulni fog. A közbeszerzési hatóság első féléves statisztikái szerint is nagyjából 35 százalékkal kevesebb beruházási szerződést kötöttek, mint az előző év azonos időszakában - ismertette, hozzátéve, hogy ezt a mértékű közösségi megrendelés visszaesést a lakossági oldal nem tudja pótolni.
    A gazdasági szereplők várják a 2014-2020-as uniós ciklus forrásait is, nagy kérdés szerinte, hogy ezek mikor nyílnak meg nagyobb mértékben. Programok vannak, de az idei év hátralévő része kevés lesz ahhoz, hogy a 2016-os év ne visszaeséssel induljon - tette hozzá.
    Megjegyezte: a KSH nem látja a lakosság részére számla nélkül végzett kisebb-nagyobb építési, felújítási feladatokat. Erre a magánmegrendelők kényszerítik rá az építőipart azzal, hogy a 27 százalékos áfát nem fizetik meg. Példaként említette, hogy Románia az 5, Lengyelország a 8, Csehország pedig a 10 százalékos lakásáfával is jobban megtalálja a számításait a költségvetési bevételekkel, mint Magyarország a 27 százalékos áfával.
    Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője csalódást keltőnek nevezte az építőipar júliusi stagnálását. Rámutatott, az új szerződések állományának hónapok óta tartó csökkenése ugyan jelezte, hogy lassulni fog az építőipari termelés növekedése, de az elemző az év végéig még stabil egyszámjegyű növekedésre számított.
    Ürmössy Gergely kifejtette, az épületek építése csökkent júliusban, egyéb építmények építése nőtt, ez is azt mutatja, hogy alapvetően az állami megrendelések "húzzák" az építőipart. A magánszektorból még mindig nem látszik az a szükséges impulzus, ami ahhoz kellene, hogy az építőipari termelés növekedése fenntartható maradjon - mondta.
Az elemző szerint a júliusi hirtelen megtorpanás ellenére az év hátralévő részében még visszafogott ütemű növekedés várható az építőiparban. Jövőre viszont visszaesés következhet be, ha nem lesznek új beruházások - tette hozzá.
    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is úgy látja, a júliusi adat egyértelműen mutatja a lassulást az ágazatban, a 0,2 százalékos növekedés eddig a leggyengébb idei adat.
    A látható kis növekedés az állami beruházásokhoz kapcsolódik leginkább, az új szerződések volumene is csökken, nem látszik jele annak, hogy az ingatlanpiac fellendülne - közölte.
    A szakember szerint az év hátralévő részében és a jövő év elején sem várható számottevő bővülés. Idén az év egészében az építőipar 5 százalék körüli növekedést érhet el - jelezte.
    Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) projektvezetője továbbra is a lakásépítési koncepciót hiányolja. Elmondta: csökkent a lakások építése, ami a korábbi időszakban is igaz volt, amikor emelkedett az építőipar termelése, mivel azt nem az épületek építése "húzta", hanem az uniós támogatásból finanszírozott beruházások.
    Véleménye szerint a bevezetett családok otthonteremtési kedvezménye (csok) nem a lakásépítést vagy az új lakás vásárlást ösztönözte, az az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adataiból is kiderült: a támogatást főleg a használt lakásokra igénylik.
    A TLE szerint nincs napirenden kormányzati bérlakásprogram indítása, ami megoldás lehetne. A következő időszakban tovább csökken a lakásépítések száma, ez látszik a szerződésállomány csökkenéséből is - tette hozzá.

(MTI)