A magyar adóhatóság ellenőrzései során azt a gyakorlatot folytatja, hogy egy adott gazdasági esemény fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére tartalmilag hibás, fiktív számlának nyilvánítja azokat a számlákat, amelyek esetében úgy látja, hogy a számlakibocsátó a gazdasági esemény elvégzéséhez szükséges személyi és tárgy feltételekkel nem rendelkezik, nem rendelkezett. Azt azonban már nem vizsgálja, hogy akkor ki volt az, aki a gazdasági eseményt a valóságban teljesítette. Ezt követően pedig a számlabefogadó elvárható körültekintését – és ezáltal a levonási jogát is – kétségbe vonja arra hivatkozva, miszerint nem vizsgálta meg eléggé a partnerét, így tudnia kellett arról, hogy adókijátszásban vesz részt. A helyzet adójogi következményeit csak tovább súlyosbítja az a hatósági gyakorlat, hogy a fiktív számlázással összefüggésben a büntető jellegű 200 százalékos adóbírságot szabja ki – olvasható a blogban.
   
Felülvizsgálat is jöhet

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság augusztus 18-i beadványa a következő kérdések mentén kéri az EB állásfoglalását; mi várható el az adólevonási jogát gyakorolni kívánó adózótól, és mi várható el az adóhatóságtól, akit főszabályként a bizonyítási kötelezettség terhel? A kellő körültekintés vizsgálata fogalmilag kizárt-e arra hivatkozással, hogy a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, illetve hogy a számlabefogadó kellően körültekintő magatartása csak a nemzeti adójogi szabályok szerinti formai hibás számlák esetében vehető figyelembe?

Remélhetőleg az Európai Bíróság ítéletével arra fog választ adni, hogy az adóhatóságnak kötelezettsége-e a bizonyításkor arra is kitérni, és csak akkor büntetheti meg a vállalkozást, ha azt is bebizonyította, hogy valójában kik voltak a teljesítésben résztvevő felek – fejti ki.

Az ítélet jelentőségét az adja, hogy amennyiben az Európai Bíróság szerint a magyar hatósági gyakorlat nincs összhangban az európai joggyakorlattal, akkor ebből közvetetten levezethető lesz, hogy az Európai Bíróság a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó belső jogi előírások megsértését is ki fogja mondani. Ezzel az adóhatóság több évtizedes ellenőrzési gyakorlata ismételten felülvizsgálatra szorulhat – értékel Fekete.

napi.hu