JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Új időszámítás a behajtási költségátalány életében
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A behajtási költségátalány szabályozása kikerült a Ptk. rendelkezései közül, az átalakult szabályokat önálló törvény tartalmazza. Az új szabályozás legfontosabb újdonsága, hogy nem jár automatikusan a jogosultnak a behajtási költségátalány, ha igényt tart rá, ezen követelését érvényesítenie kell.

2016. április 11.

A behajtási költségátalány szabályai a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU irányelv alapján kerültek a magyar jogi szabályozásba. Az irányelv elsődleges célja, hogy a gazdasági életben a fizetési fegyelmet erősítse, mivel gyakori probléma, hogy a gazdasági szereplők egymás közötti, illetve a gazdasági szereplők és a velük szerződő hatóságok közötti kereskedelmi ügyletekben a fizetési kötelezettség teljesítésére gyakran jelentős késedelemmel kerül sor.


A behajtási költségátalány a vállalkozások között kötött, valamint a szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződéséhez kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén merül fel. A könnyebb alkalmazhatóság érdekében a törvény meghatározza a vállalkozás és a szerződő hatóság fogalmát.


Fontos kiemelni, hogy a behajtási költségátalány szabályait a jövőben szűkebb körben kell alkalmazni, mivel az új szabályozás szerint kizárólag a kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén illeti meg a behajtási költségátalány a jogosultat.
Az új szabályozás igazi reformértéke abban nyilvánul meg, hogy a behajtási költségátalányt nem a kötelezett, hanem a jogosult oldaláról közelíti meg. Míg a Ptk. a „köteles … megfizetni” szófordulatot tartalmazta, addig az új törvény úgy rendelkezik, hogy a jogosult „igényt tarthat” a behajtási költségátalányra. Fontos, hogy az igényérvényesítéshez a jogosult részéről előzetes felszólítás nem szükséges, a behajtási költségátalányt a kötelezettnek önkéntesen kell teljesítenie. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a kötelezett ne legyen túl hosszú ideig bizonytalanságban afelől, hogy a jogosult ténylegesen igényli-e a behajtási költségátalány megfizetését, a törvény úgy rendelkezik, hogy a jogosult a behajtási költségátalányt a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti.
Ha a jogosult ezen határidőn belül nem érvényesíti a behajtási költségátalány iránti igényét, akkor a kötelezett mentesül e kötelezettség alól. Ennek megfelelően a követelés esedékességének időpontja az önkéntes teljesítés időpontja. Ha önkéntes teljesítés hiányában a jogosult igényt tart a behajtási költségátalányra, azt érvényesítenie kell. A követelés esedékességének időpontja ebben az esetben a teljesítésre való első felszólítás időpontja.


Az új törvényi szabályozás – az irányelvvel összhangban – megtartja azt a már korábban megfogalmazott rendelkezést is, hogy a vállalkozás, illetve a szerződő hatóság a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.
A behajtási költségátalány – szintén a korábbi szabályozással összhangban – abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett. Ha azonban a jogosultnak a kötelezettel szemben fennálló pénzkövetelésének behajtása kapcsán kiadásai keletkeztek, és annak összege meghaladja a behajtási költségátalány összegét, akkor ezt a többletkiadást a jogosult kártérítés vagy perköltség címén követelheti. Vagyis a behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.


A jogosult a behajtási költségátalányra abban az esetben jogosult, ha a kötelezett fizetési késedelembe esett, további bizonyítási kötelezettsége nincs. Ha azonban a jogosult a behajtási költségátalányt meghaladó kiadásait kívánja érvényesíteni a kötelezettel szemben, akkor ezen összegek tényleges felmerülését már bizonyítania kell. A behajtási költségátalány a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.


A szerződő felek a behajtási költségátalányt előzetesen a szerződésben nem zárhatják ki. Ha mégis tartalmaz ilyen irányú rendelkezést a felek közötti szerződés, akkor az erre vonatkozó kikötés semmis.
A behajtási költségátalány 40 eurónak megfelelő összeg, melyet a Magyar Nemzeti Banknak, a késedelem kezdőnapján érvényes, hivatalos deviza-középárfolyama alapján kell megállapítani.


(A cikket teljes terjedelmében az áprilisi Adózási Módszertani Szemlében olvashatják.)





További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

18

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR