CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Közvetített szolgáltatás az áfa rendszerében
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Mint ismeretes, az Áfatörvény 120. §-a értelmében adóköteles tevékenység a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás. Gyakorta előfordul gazdasági eseményként az is, hogy nem saját termék vagy saját szolgáltatás kerül értékesítésre. Termékek esetén elsősorban az áruk értékesítéseként jelenik meg a gazdasági esemény, amikor a vállalkozás valamilyen idegen, azaz külső forrásból beszerzett áruféleséget értékesít tovább a végfelhasználónak.

2018. július 16.

A szolgáltatások eseteiben is lehetséges, hogy a vállalkozás a saját nevében, de más javára rendeli meg a szolgáltatásnyújtást, akkor az áfa tekintetében ezt a vállalkozást úgy kell tekinteni, mint aki ugyanannak a szolgálta¬tásnak egyidejűleg az igénybevevője és nyújtója is. Gyakorlatilag ezen tevékenység valamely szolgáltatás közvetítését jelenti. A szolgáltatás nyújtása során a vállalkozás „közvetítőként” szerepel az ügyletben, amikor is a közvetítő vállalkozást úgy kell tekinteni, hogy ténylegesen ő nyújtja a megrendelt szolgáltatást attól függetlenül, hogy képes-e egyáltalán nyújtani a szolgáltatást vagy nem.

 

E tényállás szerint a közvetítői szolgáltatás nyújtása egy többszereplős ügylet, amely legalább három vállalkozást érint, ebből következően a „háromszögügylet” jellemző tulajdonságai is megtalálhatók a szolgáltatásnyújtás során.


Közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítés

A két jogügyletben van bizonyos hasonlóság, de létezik eltérés is. Kiindulási pont mindkét esetben a Ptk. szerinti szerződés és annak tartalma. Ami biztos, hogy mindkét jogügyletben létezik megrendelő, illetve olyan vállalkozás, amely a megrendelést teljesíti. Az eltérés ezt követően létezhet, azaz a jogügyletben lehet további alvállalkozó, illetve alvállalkozói láncolat, de az is lehet, hogy a megrendelőnek a vállalkozó közvetlenül teljesít. Szerződéses oldalról, mind a megrendelővel, mind pedig a külső vállalkozókkal írásos szerződés készül. A vállalkozási szerződés típusait a Ptk. XXXVII. Fejezete rögzíti.


Amennyiben a megrendelő és a vállalkozó között kötött szerződés megfelel a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés követelményeinek, akkor a jogügylet alvállalkozói teljesítésnek minősül. Ebben az esetben a külső vállalkozó számláit áfa nélkül, annak beérkezésekor igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. Ha a vállalkozók számlái az üzleti év utolsó napjáig nem kerülnek kiszámlázásra, akkor befejezetlen termelésként kell a költségek csökkentésével készletre venni.

 

A közvetített szolgáltatás tekintetében további rendelkezést mutat a Helyi adókról szóló törvény (Htv.) 52. § 32. pontja, mely szerint „alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll”. A hivatkozott törvényhely, vagyis a Htv. 52. § 40. pontja rögzíti, hogy a közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen. Természetesen a Htv.-ben rögzítettek csak a Ptk. szerinti szerződés alapján teljesülhetnek, vagyis a szerződésnek részletesen tartalmaznia kell, hogy a vállalkozó milyen szolgáltatásokat fog ténylegesen is továbbszámlázni.

 

Közvetítői szolgáltatás az áfa rendszerében

 

Az áfa szempontjából lényeges, hogy maga a közvetítői tevékenység önállóan nem adózik, ez kiszámlázásra sem kerül. Lényeges ennek a meghatározása, a közvetítői tevékenység során ugyanis létezik a tevékenységhez igazodó statisztikai besorolás.

 

A közvetítő által saját nevében közvetített szolgáltatás, tehát a klasszikus közvetített szolgáltatás fogalmát az álta¬lános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (az áfatörvény) 15. §-a határozza meg, azzal, hogy a szolgáltatás igénybevevőjét – aki szerződik a szol¬gáltatás megrendelésére – közvetítőnek, vagyis egyben szolgáltatásnyújtónak is tekinti, ha a szolgáltatást a saját nevében, de nem magának, hanem másnak rendeli meg.
Ez annyit jelent, hogy a számlázás leköveti a megrendelővel írásban kötött szerződést (tételes felsorolással), vagyis a számla is tartalmazza, hogy a vállalkozó milyen külső szolgáltatásokat fog továbbszámlázni változatlan áfakulccsal. A leírtakból látható, hogy a közvetítő valójában nem nyújt szolgáltatást, így a megrendelő felé valójában csak közvetíti a szolgáltatást. Viszont a közvetítés során a szolgáltatás nem változik, azaz változatlan formában kerül a megrendelőhöz. Lényegi elem viszont, hogy a közvetítő jogosult az árat megváltoztatni, tehát magasabb áron számlázhatja a megrendelő felé az általa közvetített szolgáltatást. Ezért vitathatatlan az, hogy a közvetítő egy kényelmi pozícióba kerül, gyakorlatilag nem végez  szolgáltatást csak közvetít, ugyanakkor bevétele is keletkezik. Mindez azonban szabályosan történik, mivel a vállalkozó törvényhellyel is alátámasztva végzi a gazdasági tevékenységét.
A számlázás viszont némileg eltér a hagyományos értelemben vett számlázástól. A szolgáltatás közvetítőjének a kiállított számlájában fel kell tüntetnie a közvetített szolgáltatás tényét is. Tehát a közvetítő a szolgáltatási számla befogadója és kiszámlázója is egyben, ezért a közvetítő magát az alapszolgáltatást számlázza ki, nemcsak a közvetítői díjában jelentkező különbözetet.

 

Az Áfatörvény 15. §-a szerint a szabályozott közvetített szolgáltatás rendelkezései az irányadóak. A közvetített szolgáltatás tényállása ezért akkor valósul meg, ha a következő 3 feltétel együttesen teljesül:

- a felek között ellenérték fejében történik a szolgáltatásnyújtás és
- a megrendelő pozíciójában a közvetítő áll, továbbá
- a megrendelés más javára történik.


Sok esetben előfordulhat, hogy a „más javára” fordulat értelmezése nehézségeket okoz, ezért is fontos a Ptk. szerinti szerződés tartalma szerinti jogértelmezés, mivel adójogi oldalról az áfatörvényt kell értelmezni. Ebből következően a közvetített szolgáltatás az adóalany által továbbszámlázott olyan szolgáltatásokat jelenti, amelyek megrendelésére alapvetően más személy javára vonatkozóan került sor. Ennek alapján a közvetítő csak jogi értelemben nyújtja tovább a szolgáltatást, azaz közvetített szolgáltatás esetén fizikai értelemben csupán egy szolgáltatásra kerül sor, viszont jogi és számlázástechnikai értelemben történik két ügylet.


Többször előfordul az építőiparban is, hogy az alvállalkozótól megrendelt szolgáltatás beépül egy munkafolyamatba, így az „alvállalkozói munka” nem fog változatlan formában megjelenni a kivitelező számlájában. Pl. vakolás, zsaluzás. Ugyanakkor az alvállalkozói teljesítés elszámolása, illetve annak a lehetőségével történő elszámolás a megbízott kompetenciája, az előzetes szerződéses jogviszonyt is feltételezve.


Iparűzési adó tekintetében a közvetített szolgáltatás esetén irányadó


A Ht. 52. § 40. pont a következőket rögzíti:


„A közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.”

A közvetítő alany két pozíciót vehet fel a közvetítés során:


Egyrészt kaphat megbízást arra, hogy a megbízója szolgáltatását közvetítse más személy(ek) részére. Ekkor a közreműködésért járó díja beépül a más személy részére nyújtott szolgáltatás adóalapjába. A közvetítő adóalany által a megbízótól befogadott számla és a megrendelő részére kibocsátott számla között a közreműködéséért járó díj a különbség.


Másrészt kaphat megbízást arra, hogy megbízója részére más személy szolgáltatását közvetítse. Ekkor a közreműködéséért járó díja beépül a megbízó részére közvetített szolgáltatás adóalapjába. A szolgáltatást nyújtó által a közvetítő adóalanynak kibocsátott számla és a megbízó részére kiállított számla között a közvetítésért járó díj a különbség.


Tehát a közvetített szolgáltatás lényege, hogy az adóalany saját nevében ugyan, de nem saját, hanem valaki más javára rendel meg egy szolgáltatást.


Közvetített szolgáltatás a számviteli és a Tao. törvények alapján


A közvetített szolgáltatás szerinti ügylet első lépése a Ptk. szerinti megközelítés, vagyis az, hogy a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A szerződéses jogviszonyból következtetve (megrendelő és a vállalkozó között) rögzítették a felek, hogy a vállalkozó alvállalkozót is foglalkoztat. A nevezett tájékoztatás alapján a vállalkozó azt is közli, hogy a szerződésben meghatározott konkrétan nevesített munkákat közvetített szolgáltatásként fogja számlázni, a számlában elkülönítetten fogja kimutatni. Amennyiben a megrendelő ezzel egyetértett és a hozzájárulását is megadta, akkor megteremtette a közvetítés lehetőségét, amelyet a Számviteli törvény is rögzít. A Számviteli törvény 3. § (4) bekezdésének 1. pontja alapján közvetített szolgáltatásnál a vállalkozó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A vállalkozó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a vállalkozó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron adja tovább, és ez egyértelműen megállapítható legyen.


A Tao-törvény 6. § (8) bekezdésének a) pontja szerint a jövedelem (nyereség)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és az eladott közvetített szolgáltatások értéke. A Tao-törvény 1. § (5) bekezdése szerint e törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni, beleértve az előzőekben részletezett közvetített szolgáltatást is.

 

Leipán Tibor

A szerző adószakértő, a cégjog, cégügyletek szakértője.

 

További hírek