ÖSSZEFOGLALÓK

A családi járulékkedvezmény alakulása 2019-ben
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban Szja tv.) szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult és egyben a Tbj. szerint biztosított személy érvényesíthet.

2019. február 26.

A családi járulékkedvezmény megosztással is érvényesítő, azáltal, hogy arra jogosult a biztosított házastársa, illetve élettársa is. Nyilván a házastársnak, élettársnak is rendelkeznie kell jogosultsággal és a Tbj. szerinti biztosítással járó jogviszonnyal. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.

 

A családi járulékkedvezmény összege

 

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a)    a biztosított által vagy
b)    az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy
c)    a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb az említett járulékok együttes összege.

 

A családi járulékkedvezményt az arra jogosult személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

A családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti. A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).

Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

 

A családi járulékkedvezmény és a társadalombiztosítási ellátások

 

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Amiatt, hogy a biztosított az egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulékot nem, vagy kevesebb összegben fizeti meg, az egyes ellátások [táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugdíj stb.] összege kevesebb nem lehet!

 

Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja a jogosulatlan igénybevétel esetére előírt különbözeti bírság megfizetésének kötelezettségét.

 

A családi járulékkedvezmény érvényesítése

 

A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. Erre az a kifizető is köteles, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (például megbízási díjat) juttat.

A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b)    nyugdíjjárulék
összege.

 

A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b)    ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c)    ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulékként
nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bevallásában vallja be.

 

A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.

A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b)    nyugdíjjárulék
összege.

 

A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b)    nyugdíjjárulék
összege.

 

A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b)    ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c)    ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

 

Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

Ha a családi járulékkedvezmény megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.

Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie.

A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.
2015. január 1-jétől érvényes szabály szerint a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor
-    a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
-    a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.

 

A foglalkoztató által kiadandó igazolások

 

Mivel a biztosított magánszemély éves elszámolási kötelezettséggel tartozik a foglalkoztató az évközi és az éves járulékigazolásokon köteles az egyes járulékok mellett feltüntetni azt is, hogy mekkora összegű családi járulékkedvezményt érvényesített a munkabérből.
[Tbj. 47. § (3) bekezdés és 50. § (6) bekezdés]

A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

 

A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

 

A családi kedvezmény összege

 

Az Szja tv. 29/A. §-ában szabályozott családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 2019. január 1-jétől:
•    egy eltartott esetén                    66.670 forint,
•    kettő eltartott esetén                133.330 forint,
•    három és minden további eltartott esetén        220.000 forint.

 

Számítási példák 2019. évre

 

Példa 1.


A két gyermekes apa bruttó havi keresete 142.000 forint. A két gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 × 133.330 forint) = 266.660 forint. Mivel a személyi jövedelemadó-alap csak 142.000 forintig csökkenthető, a fennmaradó 124.660 forint után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon:
A 124.660 forint 15 százaléka 18.699 forint.
A 18.699 forint további kedvezmény családi járulékkedvezményként vehető figyelembe ebben a sorrendben:
-    a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék,
-    a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
-    a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék összegéből.


A 142.000 forintos bér 4 százaléka 5.680 forint. A 142.000 forint 3 százaléka 4.260 forint. Együtt ez már 9.940 forint, de még ez sem elegendő. Így a 142.000 forintra eső 10 százalékos nyugdíjjárulékból (ami 14.200 forint) is igénybe vehetünk még 8.759 forintot.
Hasonló kondíciók mellett a nyugdíjjárulékból 2018. évben csak 3.761 forint volt igénybe vehető, tehát 2019-től további havi 4.998 forint marad a család zsebében!

 

Példa 2.


A három gyermekes apa bruttó havi keresete 300.000 forint. A három gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (3 × 220.000 forint) = 660 000 forint. Mivel a személyi jövedelemadó-alap csak 300.000 forintig csökkenthető, a fennmaradó 360.000 forint után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon:
A 360.000 forint 15 százaléka 54.000 forint.
Az 54.000 forint további kedvezmény családi járulékkedvezményként vehető figyelembe ebben a sorrendben:
-    a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék,
-    a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
-    a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék összegéből.


A 300.000 forintos bér után
-    a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összege 12.000 forint,
-    a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege 9.000 forint,
-    a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék összege 30.000 forint,
a járulékok együttes összege 51.000 forint, így valamennyi járulékot figyelembe véve érvényesíthető teljes összegben a kedvezmény. A családi járulékkedvezmény ellenére maradt még 3.000 forint nem érvényesíthető kedvezmény!

 

Példa 3.
Az egy gyermekes anya bruttó havi keresete 160.000 forint. Az egy gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (1 × 66.670 forint) = 66.670 forint.
A 66.670 forint 15 százaléka 10.000 forint. A 160.000 forintos bér után fizetendő személyi jövedelemadó 24.000 forint.
Ebben az esetben családi járulékkedvezmény igénybevételére nem kerül sor, a kedvezmény az adóból teljes egészében igénybe vehető. A dolgozótól a 160.000 forintos bérből a teljes összegű természetbeni egészségbiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék levonásra kerül.

 

(dr. Futó Gábor)

 

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

14

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR