Ismeretes, hogy az új cégek úgy jöhetnek létre, hogy nincs cégkapujuk, illetve a cégkapu elbírálási folyamatos egy vállalat, a NISZ Zrt végzi, így a hibás döntést nem lehet hatóság eljárásban vizsgálni. Problémát jelent még az is, hogy a cégkapunál nincs együttes cégjegyzés, illetve az üzenetek - pedig a jogszabály ezt nem írja elő - 30 nap után eltűnnek, így az új cégkapumegbízott nem láthatja a "múltat", mert archívumot a NISZ Zrt nem tart fenn. A cégkapu számos alapvető funkciót nélkülöz, például nem lehet látni, hogy a jogosultak közül ki és mikor töltötte le a küldeményt. A legfontosabb üzenetek szűrése lenne, ami még gyerekcipőben jár. Így az elektronikus ügyintézésre leginkább fogékony könyvelők se vállalnak - ellenérték fejében - cégkapu-kezelést, ami miatt a NAV még nem tette kötelezővé a cégkapus beküldést az adóbevallások, beadványok terén.

A civil szervezeteknek is kell cégkaput nyitniuk! A kb. 60 ezer civil szervezet között - a cégekhez képest - még rosszabb lehet az arány, azonban ezt csak becsülni lehet, mert a cégkapu adataik nem szerepelnek a bírósági névjegyzékben. Az MKOE tagjainak tapasztalata alapján a civil szervezetek háromnegyede nem rendelkezik cégkapuval!

Ruszin Zsolt
MKOE alelnök

Forrás: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE)