//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Az alanyi adómentesség és a kata bevételi határ együttes értelmezése
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót köteles megfizetni a naptári év minden egyes hónapjára, akkor a naptári évben megszerzett bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállása alatt a tételes adó fizetésének kötelezettségével érintett hónapjai és egymillió forint szorzata alapján számított összeget meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni.

2019. június 11.

Ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót nem köteles megfizetni a naptári év minden egyes hónapjára, akkor a 40 százalékos mértékű adót a bevételének a tételes adó fizetésének kötelezettségével érintett hónapjai és egymillió forint szorzatát meghaladó összege után köteles megfizetni. Ebben az esetben az alanyi adómentesség felső értékhatára (2019. január 1-jétől 12 millió Ft) és a 40 százalékos adót nem viselő bevételhatár összege nem lesz azonos, ha a katás vállalkozás 2019-e előtt már megkezdte tevékenységét. Az alanyi adómentesség felső értékhatára 12 millió, míg a 40 százalékos adót nem viselő bevételhatár ennél kisebb összeg.

 

A tevékenység évközi megkezdése miatt az alanyi adómentesség naptári évre vonatkozóan meghatározott felső értékhatárát arányosítani kell, az arányosított összeget forintban kell meghatározni.

 

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozó 2019. július 1-jén kezdi meg tevékenységét. Az adóalanykénti bejelentkezésekor alanyi adómentességet és katás adózási módot választ, valamint 2019. július hónaptól december hónapig terjedő időszakban minden egyes hónapban köteles tételes adót fizetni. Ebben az esetben az alanyi adómentesség felső értékhatára 6.049.315 Ft [(12.000.000 Ft/365 nap) x 184 nap], míg a 40 százalékos adót nem viselő bevételhatár 6 millió forint.

 

A tevékenység évközi megkezdése esetén az alanyi adómentesség felső értékhatára lehet kisebb, mint a 40 százalékos adót nem viselő bevételhatár.

 

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozó 2019. július 29-én kezdi meg tevékenységét. Az adóalanykénti bejelentkezésekor alanyi adómentességet és katás adózási módot választ, valamint 2019. július hónaptól december hónapig terjedő időszakban minden egyes hónapban köteles tételes adót fizetni. Ebben az esetben az alanyi adómentesség felső értékhatára 5.128.767 Ft [(12.000.000 Ft/365 nap) x 156 nap], míg a 40 százalékos adót nem viselő bevételhatár 6 millió forint.

 

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. §-a szerint az egyéni vállalkozó a tevékenységét a 2017. évtől legfeljebb 2 évig szüneteltetheti, ha annak kezdete 2017. január 1. vagy annál későbbi időpont. Ha a katás egyéni vállalkozó a tevékenységét a naptári hónap egészében szünetelteti, akkor nem köteles tételes adót fizetni. Ez a körülmény befolyásolja a 40 százalékos adót nem viselő bevételhatár összegét.

 

Az áfa adóalanyiság szüneteltetése nem értelmezhető fogalom, ezért a szüneteltetés időszakában is fennmarad. Ebből levezethető, hogy az alanyi adómentes státus a szüneteltetés időszakára is vonatkozik, bár az adózó tényleges gazdasági tevékenységet nem végez.

 

Ha az egyéni vállalkozó például 2019. január 10-től szünetelteti tevékenységét és 2018 előtt választotta az alanyi adómentességet (ennek fenntartása is választás), akkor 2019-re az alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forint, függetlenül attól, hogy 2019-ben mikortól folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét. Amennyiben az egyéni vállalkozó 2019. november 10-től folytatja tevékenységét, akkor ténylegesen ugyan 2019. január 1-jétől 2019. január 9-ig, valamint 2019. november 10-től 2019. december 31-ig aktív adóalany, de az alanyi adómentesség értékhatára ettől függetlenül a naptári évre meghatározott összeghatár (12 millió Ft).

Amennyiben adózó év közben kezdte meg tevékenységét és év közben kezdte meg annak szüneteltetését, akkor az időarányosan számított értékhatár vonatkozik rá az adott naptári évre.

 

Bonácz Zsolt, adószakértő

További hírek