A Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím és a 3. alcím tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása Magyarország és a Szlovén Köztársaság,
valamint Magyarország és az Osztrák Köztársaság határán

1. § A Kormány – a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i
(EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (1) bekezdése alapján – Magyarország és a Szlovén
Köztársaság, valamint Magyarország és az Osztrák Köztársaság határán a határellenőrzést ideiglenesen visszaállítja.

2. A zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének
megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítési, megfigyelési, zárlati és ellenőrzési
szabályok

2. § (1) Az Olasz Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság területéről
nemzetközi személyszállítást végző

a) vasúti jármű,
b) autóbusz, valamint
c) – a leszállás nélküli áthaladás esetét kivéve – polgári légijármű

Magyarország területére nem léphet be.

(2) Az Olasz Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság területéről érkező
nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére nem léphetnek be.

3. § (1) Az Olasz Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság területéről érkező
magyar állampolgárok

a) a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely eltűrésére kötelesek,

b) akiknél az egészségügyi vizsgálat COVID-19 fertőzés gyanúját állapítja meg, a kijelölt karanténban kerülnek
elhelyezésre,

c) akiknél az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúja nem merül fel, kötelesek 14 napra
lakóhelyükön vagy tartózkodási helyükön otthoni járványügyi megfigyelésnek magukat alávetni

(a továbbiakban: hatósági házi karantén), azzal, hogy

ca) a kijelölt járványügyi hatóság e személyeket nyilvántartásba veszi,

cb) a hatósági házi karanténra vonatkozó szabályok betartását az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) ellenőrzi,

d) akiknél az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúja nem merül fel, de nem rendelkeznek
Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,

da) a hatóság előírásainak megfelelően elhagyják Magyarország területét, vagy

db) a kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerint a hatósági házi karanténban tartózkodók ellátásáról való gondoskodás
a települési önkormányzat polgármesterének feladata.

4. § E rendelet hatálybalépésétől

a) a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet
megszűnését követő 15 napig érvényesek,

b) a felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatása tilos,

c) az összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben rendkívüli szünetet az intézményvezető,
a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el,

d) zárt helyen 100 főnél több személy, nem zárt helyen pedig 500 főnél több személy részvételével rendezvény
tartása tilos, azzal, hogy e korlátozás érvényesítése a rendező, valamint a helyiség üzemeltetőjének
a felelőssége,

e) a Külföldi Nyelvtanulási Program felfüggesztésre kerül,

f ) a külföldre irányuló iskolai kirándulás tilos, a már lefoglalt, külföldre irányuló iskolai kirándulást le kell
mondani.

5. § Az a nem magyar állampolgár, aki a 2. §-ban meghatározott – a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. § (1) bekezdésébe ütköző – zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítési, megfigyelési, zárlati és ellenőrzési szabályokat megszegi, Magyarország területéről kiutasításra, kitoloncolásra kerül.

6. § (1) E rendelet hatálybalépésétől

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi dolgozók,

b) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti hivatásos, szerződéses állományú katonák és a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák,

c) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazottak,

d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi
XLII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak,

e) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény szerint foglalkoztatottak, valamint

f ) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti kormánytisztviselők
Magyarország területét csak az ágazat irányításáért felelős miniszter külön engedélyével hagyhatják el.
(2) E rendelet hatálybalépésétől a minisztériumok és a Miniszterelnöki Kormányiroda esetében külföldi kiküldetés
elrendelésére a miniszter, illetve a miniszterelnök külön engedélyével kerülhet sor.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély a foglalkoztatottak meghatározott csoportjára is kiadható.

7. § (1) A Magyar Honvédség – jogszabályban meghatározottakra figyelemmel – közreműködik a veszélyhelyzettel
összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során, támogatja a rendőrséget és a hivatásos
katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátása során.

(2) A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Intézetei a NATO Egészségügyi Kiválósági
Központtal együttműködésben az intézkedési javaslatait folyamatosan megküldi a Koronavírus-járvány Elleni
Védekezésért Felelős Operatív Törzs vezetőjének.

8. § A magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt
a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

10. § Felhatalmazást kap

a) a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az állami tulajdonú, létfontosságú infrastruktúra
részét képező gazdasági társaságok tekintetében működőképességet garantáló különleges szabályok
megalkotására,

b) a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi mobilitási
programok felfüggesztésére.

A Kormány 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelete
Magyar Közlöny 2020. évi 40. szám