CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Mezőgazdasági őstermelők adózási szabályai
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Előző év végén hirdették ki a családi gazdálkodás formáiról és működéséről szóló új törvényt, amely újraszabályozta az őstermelők családi gazdaságának és a családi mezőgazdasági társaság alapítását, működését, valamint nyilvántartását. Összeállításunkban megpróbáltuk röviden összefoglalni az új szabályokat.

2021. március 15.

A mezőgazdasági tevékenység folytatásának formái

 

A mezőgazdasági tevékenység végzésének jogi kereteit a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény, valamint a családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtásáról szóló 665/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet adja.

 

Mezőgazdasági tevékenységet lehet végezni:

   

őstermelőként,
  

családi gazdaság tagjaként,
   

családi gazdasági társaság tagjaként.

 

Mezőgazdasági tevékenység egyéni vállalkozóként is végezhető azzal, hogy ugyanaz a tevékenység párhuzamosan nem végezhető őstermelőként, vagy családi gazdaság tagjaként is. Egyidejűleg nem végezhető mezőgazdasági őstermelőként és családi gazdaság tagjaként is, de mezőgazdasági társaság tagjaként igen.

 

A mezőgazdasági őstermelő, az őstermelők családi gazdasága, valamint a mezőgazdasági társasággal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat az Agrárkamara látja el.


Ki lehet mezőgazdasági őstermelő?

 

A mezőgazdasági őstermelő fogalma más fogalmakkal együtt a személyi jövedelemadó törvényből átkerült a családi gazdaságokról szóló törvénybe.

 

E szerint mezőgazdasági őstermelő az a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki betöltötte a 16. életévét, és saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.

 

A saját gazdaság a természetes személy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon köre, amelyre nézve az érintett személyt megilleti a termelés szervezésének, valamint – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével – a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága.

Mely tevékenységek végezhetőek őstermelőként?

 

Az őstermelői tevékenységeket az őstermelői nyilvántartásba fel kell venni.

 

Az őstermelői tevékenység háromféle bevételből áll:

   

az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás.
   

kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése. Vegyesen végzett gazdálkodás esetén a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt.
   

az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletben meghatározott mennyiséget.

 

A rendelet tartalmazza a kis mennyiség meghatározását alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában.

 
 
Kis mennyiség meghatározása

 
 
Milyen nyilvántartást vezet az őstermelő?

 

Az őstermelői igazolvány megszűnik, az őstermelői státusz a nyilvántartásba vételtől a megszüntetésig tart. Megszűnik az értékesítési betétlap érvényesítési funkciója is. Az értékesítési betétlap továbbra is alapnyilvántartásként használható, melyen a bevételek vezethetőek. A papíralapú nyilvántartásnál korszerűbb módszer is választható a bevétel vezetésére, például egy excel táblázatban is vezethető.

 

Az értékesítési betétlap arra szolgál, hogy arra a kifizető – vagy ha az őstermelő így nyilatkozott, az őstermelő–, rögzítse a bevétel összegét. A kifizetőnek ettől függetlenül adatot kell szolgáltatnia a kifizetésről a ’08-as bevalláson.

Az őstermelő adózása

 

Az őstermelő alapvetően két adózási mód közül választhat. Az egyik az átalányadó, a másik az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazása: az őstermelő választhat tételes költségelszámolást, vagy alkalmazhat 10 százalékos költséghányadot is.

 

Ha az őstermelő másként nem nyilatkozik, akkor automatikusan átalányadós lesz. Az átalányadó az éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevételig illeti meg a magánszemélyt. A bevétel 90 százaléka költséghányadként levonható, tehát a bevétel 10 százaléka az adóalap. Ehhez nincs szükség költségszámlák gyűjtésére. Ráadásul a megállapított jövedelem az éves minimálbér feléig mentességet élvez, adót csak az e feletti részre kell fizetni.

 

Az őstermelő a 2020-as adóévről beadandó bevallásában tud nyilatkozni arról, hogy nem átalányadózni szeretne. Ezt megteheti a bevallási tervezetében is. Ha az őstermelő az önálló tevékenység szabályait, ezen belül a tételes költségelszámolást választja, akkor a jövedelem megállapításához a számlákat gyűjteni kell. A megállapított jövedelem nem adómentes, de az őstermelői díjkedvezmény legfeljebb 100 ezer forint összegig figyelembe vehető. Azok a mezőgazdasági őstermelők, akik az önálló tevékenység szabályai szerint adóznak, a bevételük éves minimálbért meg nem haladó része után mentességet élveznek.


Kiegészítő tevékenység

 

A kiegészítő tevékenységből származó jövedelem adózási szempontból nem lehet több, mint az őstermelésből származó bevétel egynegyede. Ha a kiegészítő tevékenységből származó bevételi aránya meghaladja a bevétel 25 százalékát, akkor az kikerül az őstermelői tevékenységek köréből, és a jövedelmet az önálló tevékenység szabályai szerint kell meghatározni.

Családi gazdaság adózása

 

A családi gazdaság szintén választhat adózási módként átalányadózást. Az átalányadó választásának értékhatára függ a családi gazdaság tagjainak számától, mivel nem lehet több mint a tagok száma és az éves minimálbér tízszeresének összege. Ez azt jelenti például, ha két tag van a családi gazdaságban, az átalányadó bevételi értékhatára az éves minimálbér húszszorosa. Van egy objektív értékhatár is, ami négynél több tag esetén is legfeljebb az éves minimálbér negyvenszerese.

 

A tagoknak azonos adózási módot kell választaniuk, a bevallásukban a rájuk eső bevételről adnak számot. A családi gazdaság tagjai szerződésükben nem kötelesek azonos arányban osztozni a bevételből, a bevétel nagyságát a megállapodásuk szerinti arányban kell meghatározni. A családi gazdaság tagja a ráeső bevétellel a bevallásban úgy számol el, mint bármely más őstermelő: a bevétel 10 százaléka a jövedelem, amelyből az éves minimálbér összegét meg nem haladó rész adómentes.

 

A családi gazdaság tagjai is dönthetnek az önálló tevékenység szabályainak alkalmazása mellett, a jövedelem, adókötelezettség meghatározása megegyezik az őstermelőknél leírt szabályokkal.


Méhészek adózása

Speciális szabályok vonatkoznak a méhészeti tevékenységet végzőkre. A méhészeket az általános mentességeken kívül további mentesség is megilleti.  A méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételből a jövedelem megállapítási szabályai azonosak, mint egyébként az őstermelésből származó jövedelem megállapítási szabályai. Ha a méhész vegyes tevékenységet végez, azaz a méhészeti tevékenységek mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységből is származik bevétele, akkor dupla mentességi szabály illeti meg, a jövedelme éves minimálbért meg nem haladó része után nem kell adót fizetni.

 

Dr. Orbán Ildikó

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

11

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR