Az „Infokommunikáció a kisvállalkozások versenyképességéért” című tanácskozáson az e-gazdaság bővítésének lehetőségeiről beszéltek az előadók, akik azt is bemutatták, hogyan növelhetik versenyképességüket a kis- és mikrovállalkozások az infokommunikációs technológiák (IKT) segítségével.

A magyar KKV vezetők, döntéshozók és tulajdonosok jellemzően hiányos információkkal rendelkeznek az IKT vállalati felhasználási lehetőségeiről. Mindez a visszafogott IKT beruházási hajlandósággal együtt a következő hiányosságokat eredményezi: alacsony színvonalú vállalati folyamatintegráció, az infokommunikációs technológiákban rejlő kereskedelmi és kommunikációs lehetőségek korlátozott igénybevétele, illetve az e-közigazgatási szolgáltatások nem megfelelő kihasználtsága.

Az informatikai ágazat rendkívül dinamikusan fejlődik. Hazánkban összesen 150 ezer ember dolgozik ezen a területen, a szektor a hazai GDP 12 százalékát adja. Az elmúlt tíz évben csaknem megkétszereződött az internet-kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya, így ma már eléri a 85 százalékot, ez azonban még mindig elmarad az uniós átlagtól, az üzleti alkalmazást használókról már nem is szólva. A magyar vállalkozások internetes jelenléte, a használat szintje szintén jelentős elmaradásban van az uniós átlaghoz képest – emelte ki előadásában Solymár Károly Balázs.

A kormány határozott szándéka, hogy emelkedjen a hazai KKV-k informatizáltsága, részvétele a digitális gazdaságban, és 2020-ra a mikro- és kisvállalkozások 99 százaléka rendelkezzen internet-hozzáféréssel, 80 százaléka pedig internetes jelenléttel. Az elmúlt négy évben megteremtettük a szükséges alapinfrastruktúrát, a következő időszakban a használat minősége és mélysége, a motiváció növelése, valamint a trendeknek is megfelelő ellátottság áll majd a fejlesztések fókuszában – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A tervek szerint a digitális gazdaság fejlődésének előmozdítására 39 milliárd forint, míg a versenyképes IKT szektor fejlesztésére 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében, 2014-2020 között.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)