ÖSSZEFOGLALÓK
Állandó szakértőnk, dr. Futó Gábor ügyvéd és elismert társadalombiztosítási szakértő olyan gyakorlati esetet mutat be, mely minden gyakorló könyveléssel, bérszámfejtéssel, adózással foglalkozó szakember számára tanulságos lehet.
Egy egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenysége mellett egyben munkaviszonyban áll és előadóművészeti tevékenységet is folytat. Főállásában zenetanár, munkaideje heti 40 óra. Előadóművészeti tevékenységére az egyszerűsített közteher fizetési módot (ekho) választotta.
Az egyéni vállalkozó könyvelője egyszer csak szembesült azzal, hogy a vállalkozót a zenetanári állásában a munkáltatója év közben 3 hónapra kijelentette. Az év végén kiadott igazolás alapján derült ki, hogy 3 hónap megszakítás van. A könyvelő szerint erről év közben igazolások nem kerültek kiadásra, módosítani pedig úgymond már nem tudnak, illetve a könyvelő kifejezett kérése ellenére már nem is akarnak.
A könyvelő pedig töpreng, hogy ilyen esetben mit is lehet (mit is kell) tenni.
Hát, először is, nem tudjuk miféle munkaszerződése lehet ennek a zenetanárnak, hogy csak úgy év közben 3 hónapra ki lehessen jelenteni. Ez a kijelentés minden bizonnyal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése szerinti, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal összefüggő biztosítási jogviszony keletkezésére, megszűnésére, szünetelésére vonatkozó bejelentés lehet.
Ami a megoldás lehet.
A könyvelőnek a megbízója nevében visszamenőlegesen 3 hónapra önellenőrzést kell végrehajtania. Három hónapon keresztül az egyéni vállalkozó nem számított biztosított mellékfoglalkozású egyéni vállalkozónak, hiszen erre az időre biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozóra változott, és bizony ilyen esetben a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót legalább a minimum járulékalap, a minimum adóalap után meg kell fizetni.
Másrészt nem árt utána nézni az ekho szerinti adózásnak sem. Tudniillik annak, hogy a háromhavi munkaviszony-kiesés mellett is szinkronban van-e az általánosan adózó (járulékozó) jövedelem éves összege az érvényesített ekho-alappal. Az egyszerűsített közteherviselésről a 2005. évi CXX. törvény tartalmaz rendelkezéseket. E törvény szerinti felső határig akkor választható az ekho, ha az érintett magánszemély általános szabályok szerint adózó, járulékozó jövedelme (például munkaviszonyból származó jövedelem, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén szerzett jövedelem) az adóévben eléri a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér tizenkétszeresét.
Egyéb esetben az évi 60 millió forintnak (ez egy zenével foglalkozó személy felső határa, ameddig maximum az ekho-t választhatja) olyan hányada vehető figyelembe, amely az előbb említett minimálbér tizenkétszereséhez viszonyítva képvisel.
Megjegyezzük, hogy a magánszemély 18 százalék különadót köteles megfizetni azon ekho-alap után, amely az adóévben a most tárgyalt összeghatárt meghaladja.
(dr. Futó Gábor)
További hírek
Egyidejűleg fennálló többes jogviszony
Reprezentációs célú italok visszaváltása
Uniós pályázatok 2024: így maradhatnak meg a kis cégek
Négy fontos kérdés a munkabérelőlegről
Kiküldetésben dolgozó munkavállalók tb-jogviszonya
Kompenzációs támogatás adómentessége
Őstermelő egyszerűsített foglalkoztatásban
Lakásszövetkezet társasági adója
Tényleg felforgatja az MI a vállalati működést?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
15
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR