CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

EKÁER – az utakra való útravaló
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése adott némi fejtörést a vállalkozásoknak, természetesen a vele járó adminisztratív többletteherrel. Bár az EKÁER rendszere még messze nem letisztult rendszer, célját viszont fokozatosan betölti, így akár sikertényezőnek is nevezhető, legalábbis állami adóhatósági oldalról megközelítve, az adóbevételeket illetően. Előző lapszámunkban bemutattuk a törvényi hátteret, a következőkben a gyűjtőfuvarról, a göngyölegről, valamint a traktorral való szállítás és az EKÁER kötelezettség kérdésköréről is szó lesz.

2017. december 20.

Gyűjtőfuvar

 

Sokszor előfordul, hogy egy vállalkozás pl. élelmiszer kis- és nagykereskedelemmel, azon belül áruterítéssel is foglalkozik, és 3,5 tonna feletti kisteherautóval szállítja ki a megrendelt árut, esetenként több, 10-15 kiskereskedő részére. A gyűjtőfuvar esetében a következő adóhatósági állásfoglalás az irányadó:

 

„Gyűjtőfuvarozás esetén abban az esetben áll fenn a bejelentési kötelezettség, ha az adózó által feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot meghaladja.

 

Kockázatos termékek esetében bejelentési kötelezettség akkor áll fenn, ha az adózó az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.”

 

Egyszerűsített adattartalom szerinti EKÁER bejelentés

 

Magyarország uniós tagsága alapján jelentős azon hazai cégek száma, amelyeknek anyavállalatuk létezik az Unió valamely országában. Sok esetben ezek a vállalkozások egy cégcsoportot alkotnak ugyanazon anyavállalattal. Az EKÁER szempontjából ennek azért van jelentősége, mert az anya- és leányvállalat együttműködése során különböző EKÁER-engedélyköteles szállítmányozások történnek. Viszont kellő odafigyelést igényel az olyan eset, amelyben az anyavállalatnak a székhelye valójában egy harmadik országban van, függetlenül attól, hogy valamely uniós országban létezik telephelye. Ennek annyiban van jelentősége, hogy a hazai leányvállalatok érdekeltek lennének az ügyletek során az egyszerűsített adattartalom szerinti EKÁER bejelentésre a vonatkozó NGM rendelet (NGM rendelet 5/2015. II. 27.) alapján, mivel a magyar vállalkozások saját beszámolójukban szereplő árbevételi adatok együttesen sem érik el az NGM rendelet szerinti küszöbértékeket. Azonban ez a rendelkezés félreértelmezhető, így ennek a közelebbi vizsgálata szükséges.

 

Törvényi oldalról a hivatkozott NGM rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a közúti fuvarozási tevékenységet folytatni kívánó adózó, ha

a) a bejelentés évét megelőző második adóévben
aa) az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy
ab) azon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták, kimutatott éves nettó árbevétele az 50 milliárd forintot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétele a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta; és
b) szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban; valamint
c) az EKÁER rendelet 11–13. §-ai szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt, akkor az EKÁER szám megállapítása érdekében nem kockázatos termékek esetében jogosult egyszerűsített adattartalommal bejelentést tenni.

 

Tehát első ránézésre a törvény értelmezése alapján az EKÁER szám megállapítása érdekében a leányvállalatok a nem kockázatos termékek esetében jogosultak lennének egyszerűsített adattartalommal bejelentést tenni. Azonban az anyavállalat székhelye ténylegesen egy harmadik országban szerepel. Mivel pedig az anyavállalat székhelye nem az Unióban van, ezért az anyavállat székhelye szerinti állam jogszabályainak megfelelően elkészített konszolidált éves beszámoló nem tekinthető a hazai Számviteli törvény alapján konszolidált beszámolónak.

 

Az EKÁER rendelet 6. § (3) bekezdése értelmében – hivatkozással a (2) bekezdés a) pontjára – ha a belföldi adózót nem a Számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóba vonták be, akkor ezen adózók esetében az egyedi beszámolójukban szereplő adatokat lehet figyelembe venni. Amennyiben viszont a magyar leányvállalatok beszámolóiban kimutatott értékek nem érik el az EKÁER rendeletben rögzített küszöbértékeket, akkor e leányvállalatok nem jogosultak az EKÁER bejelentést egyszerűsített adattartalommal megtenni.

 

A göngyöleg kérdése

 

Göngyölegnek nevezzük mindazon csomagolási eszközt, amely a terméket szállítás közben a megrongálódástól óvja és a rendeltetési céljának megfelelően többször is felhasználható, (zsák, rakodólap, rekesz, láda, hordó, ballon, kanna, palack, kábelcsévék, tartós kartondoboz, stb.), és amelyekre vonatkozóan a rendelkezések a kibocsátó visszaváltási kötelezettségét előírják. A leírtakból következik, hogy a göngyöleg a rendeltetési célon felül értékesíthető vagy a rendeltetését követően visszakerül a tulajdonosához, azaz nem történt értékesítés.

 

Az EKÁER szempontjából a göngyöleg (pl. raklap) is beletartozik a szállítandó súly meghatározásába, az NGM rendelet 7. § (1) bekezdés gc) pontja alapján, tehát minden esetben a göngyöleggel is növelt súlyt, azaz a bruttó súlyt kell bejelenteni, amely független a göngyöleg esetleges későbbi értékesítésétől. A kockázatos termékek esetében a göngyöleg értékét az összértékbe akkor kell beleszámítani, ha a göngyöleg is értékesítésre kerül. Amennyiben viszont a göngyöleget nem értékesítik, akkor az összérték számításánál a göngyöleg tényleges értékét nem kell figyelembe venni. Ebben az esetben értelemszerűen a göngyöleg visszaszállításra kerül. Amennyiben viszont a göngyöleg is értékesítésre kerülne, akkor azt nem kell külön vámtarifaszámon szerepeltetni.

 

Traktorral történő szállítás

 

Gyakorta felmerül a traktorral való szállítás és az EKÁER kötelezettség kérdése. Kiindulásként rögzíthetjük, hogy az EKÁER kötelezettség alapvetően akkor jöhet szóba, ha a szállítás közúton történik. Továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a traktor által vontatott járműszerelvény 3.5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkezik. Az NGM rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó tevékenységet – a 4. §-ban meghatározott eltéréssel – kizárólag érvényes EKÁER számmal rendelkező adózó folytathat.

 

„Útdíjköteles gépjármű: a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, vontató – ideértve a nyerges vontatót is –, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény.

 

Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.”

 

Így első lépésben annak a vizsgálata szükséges, hogy a traktor, illetve a traktorral vontatott járműszerelvény 3.5 tonnát meghaladó össztömeggel rendelkezik vagy nem, mivel a traktor alapvetően vontatónak minősül. Tehát ha a traktorra és az általa vontatott járműszerelvényre előírt össztömegre (3,5 tonna) vonatkozó rendelkezések fennállnak, akkor az EKÁER rendszer vonatkozásában a traktorral történő szállítás bejelentésköteles.

 

Leipán Tibor

adószakértő,a cégjog, cégügyletek szakértője

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek