A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szerint rokkantsági nyugdíjból átalakított rokkantsági ellátást az ellátásban részesülő személy kérelmére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően változatlan összegben öregségi nyugdíjként fogják továbbfolyósítani. Annak sincs akadálya, hogy ekkor új nyugdíj megállapítását kérje (természetesen az egyéb feltételek megléte esetén). Azért, mert a rokkantsági ellátás nem nyugdíj, így, ha ennek folyósítása mellett dolgozik valaki, akkor 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetése mellett újabb nyugdíjra jogosító szolgálati időt, nyugdíjalapot képező jövedelmet szerez.

Esetünkben azonban nem beszélhetünk ilyen újabb biztosítást eredményező jogviszonyról. A Kata tv. szerint nem lehet főállású kisadózó az, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mmtv. 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
Az ilyen személy főállásúnak nem minősülő kisadózónak számít, akinek a havi 25.000 forintos összegű tételes adót kell fizetnie. A törvény szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot. Így ezzel az egyéni vállalkozói jogviszonnyal újabb nyugdíjra jogosító szolgálati idő, nyugdíjalapot képező jövedelem nem szerezhető. A rokkantsági ellátásban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltésekor csak egyet tehet, a nyugdíjfolyósító szervtől kérheti, hogy rokkantsági ellátását változatlan összegben alakítsák át öregségi nyugdíjjá.
Ha ez megtörténik, és továbbra is fenntartja egyéni vállalkozását ezzel a közteher-fizetési móddal, akkor e státuszában változás nem fog bekövetkezni. A Kata tv. szerint ugyanis az sem számít főállású kisadózónak, aki a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Már pedig a Tbj. szerint az, aki öregségi nyugdíjban részesül, kiegészítő tevékenységet folytató.
Tehát változatlanul a havi 25.000 forint összegű tételes adót kell majd fizetni.

(dr. Futó Gábor)