//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Szünidei munka az adategyeztetési eljárásban
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Lassan felvehető a „gyakran ismételt kérdések” rovatba az a kérdés, hogy az iskolai tanulmányok során, akár középiskolában, akár a felsőfokú képzés alatt végzett szünidei munka, diákmunka is megjelenik-e az adategyeztetési eljárásban a szolgálati időként elismert időszakok sorában.

2018. május 11.

A rövid válasz a kérdésre az, hogy igen, ha a foglalkoztató teljesítette a bejelentési kötelezettségét.

 

Nézzük meg a részleteket, a valóságban hogyan is zajlik a dolog!

Mára már közismertté vált a nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szervek által folytatott adategyeztetési eljárás célja és folyamata, vagyis a születési év alapján képzett ütemterv szerinti hivatalbóli adategyeztetés a biztosítottak, volt biztosítottak társadalombiztosítási szerv nyilvántartásában szereplő szolgálati idejéről.

 

Ez a hivatalbóli eljárás elsőként az 1955–59. között született személyeket érintette, 2017. január 1-jével kezdődött az 1960–64. között születettek vonatkozásában az adategyeztetési eljárás elindítása. Ezt követően két évenként kerül sor a következő ötéves korcsoportok adategyeztetési eljárására.

 

Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
– biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idő, nő esetén nők negyven év jogosultsági idővel igényelhető nyugellátásához elért jogosultsági idők,
– a foglalkoztató adatai,
– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
– azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

Az egyeztetésnél az érintett személy az esetleg hiányzó adatokra vonatkozóan észrevételt tehet.

 

A nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerv az eltérés okait megvizsgálja, a vizsgálat keretében az érintett személyt nyilatkozattételre hívhatja fel.

A foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől
– adatot kérhet,
– helyszíni szemlét tarthat,
– más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá
– 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve
– adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

Így biztosítható, hogy a társadalombiztosítási nyilvántartásból igazolt időszakok kimutatása, igazolása valamennyi egyeztetett adatot tartalmazza. Az adategyeztetési eljárás határozat kibocsátásával zárul. A határozat a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül megfellebbezhető.

 

Gyakran előfordul azonban, hogy akiket nem érint a hivatalbóli adategyeztetési eljárás – az 1955. előtt született személyek – vagy akiknek bármilyen oknál fogva az egyeztetési ütemtervben számukra szereplő időpont előtt van szükségük egyeztetett adataik ismeretére, tájékoztatást kérnek lehetőségeikről. Ezek a személyek kérelmet nyújthatnak be adategyeztetési eljárás lefolytatására vagy hatósági bizonyítvány kiadására.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. §-a szerint a biztosított, volt biztosított megszerzett szolgálati idejéről, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szerzett szolgálati idejéről, és az adategyeztetési eljárás során közlésre kerülő további adatairól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.

 

Ha a hatósági bizonyítványra vonatkozó kérés találkozik a hivatali adategyeztetési eljárással, olyan személy nyújtja azt be, aki a nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy életkora miatt (1955-től született) a hivatalbóli adategyeztetési eljárásba tartozik, de az egyeztetés még nem történt meg, a két eljárás egyesül.

 

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást ekkor felfüggesztik, a hivatalbóli adategyeztetési eljárás pedig teljes egészében lezajlik.

Az iskolai szünet alatt szünidős diákként végzett munka munkajogi oldalról már a középiskolai tanulmányok alatt, sőt, esetleg az általános iskola utolsó osztályának befejezése után is lehetséges.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 34. § (1) bekezdése szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

 

A 21. § (4) bekezdése szerint a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés
– megkötésére,
– módosítására,
– megszüntetésére vagy
– kötelezettségvállalásra irányul.

A 294. § (1) bekezdés a) pontja alapján a munka törvénykönyve alkalmazásában fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló.

 

A szünidős diák akár munkaszerződés alapján, akár megbízási szerződés keretében tevékenykedhet, és társadalombiztosítási szempontból biztosítottá válik, a jövedelméből fizetett nyugdíjjárulék alapján a szünidei munkája szolgálati időt fog jelenteni nyugdíjához.

A szolgálatiidő-szerzés megbízási szerződés alapján végzett tevékenység esetén is megtörténik, mert ez az időszak biztosítási időnek számít, amennyiben a tevékenyégből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A tizennyolc év alatti szünidős diákként foglalkoztatott munkavállalókra a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges rendelkezések alkalmazandók, így például
– négy és fél óra munkavégzés esetén már biztosítani kell részükre legalább harminc perc munkaközi szünetet,
– túlórára nem oszthatók be, és
– időarányos szabadságuknál a fiatal munkavállalókat megillető, évi öt munkanap pótszabadságot is figyelembe kell venni.

A munkabérből fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapján diákjaink
– az egészségbiztosítás ellátásaira,
– baleseti ellátásra (esetleges üzemi balesetük esetén) és
– szolgálati időre szereznek jogosultságot.

Munkáltatójuk köteles a munkaviszony létesítésével összefüggően a biztosításba is bejelenteni a diák munkavállalót, a munkaviszony megszűnésekor igazolást adva a foglalkoztatás időtartamáról.

A biztosításba való bejelentéssel, majd a társadalombiztosítási járulék bevallásával és befizetésével a munkáltató teljesíti foglalkoztatói kötelezettségét az adóhatóság irányába, az adóhatóság pedig átadja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek részére a biztosítási jogviszonnyal és a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául szolgáló jövedelemmel kapcsolatos adatokat.

Nem haszontalan azonban megőrizni a munkaviszonnyal, biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos dokumentumokat arra az esetre, ha probléma adódna a munkáltatói bejelentéssel vagy a foglakoztatás béradataival.

(Molnárné dr. Balogh Márta)

 

További hírek