ÖSSZEFOGLALÓK
2019. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban álló személy nem biztosított.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezése szerint 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre jogosultak – többek között – a nyugdíjasként foglalkoztatott személyek (munkavállalók). Ezt a nyugdíjas munkavállalótól levont 10 százalékos nyugdíjjárulék alapozza meg. Annak 0,5 százalékával egészítik ki a már folyósított nyugdíjat, ami után a nyugdíjas 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett!
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását hivatalból saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egy-tizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. E növelést már nem kell kérelmezni, hivatalból indul az eljárás, a megállapítás az előző évre vonatkozó konszolidált NAV adatok alapján történik, Ezért a döntések kiadására – a bevallási határidők és a bevallási adatok feldolgozásához szükséges időre is figyelemmel – jellemzően az év második felében, szeptember 30-ig, illetve október 31-ig kerül sor. Tehát a kiegészítést mindig a következő évben fizetik ki.
2019. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban álló személy nem biztosított.
A szabályozás lényege, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így nem minősül biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez jogosultságot e jogviszonyából adódóan, és járulékfizetési kötelezettség sem terheli. A 10 százalékos nyugdíjjárulék hiányában a jövőben e nyugdíjasok 0,5 százalékos nyugdíjnövelése is megszűnik. Természetesen, ami után 2018-ban a nyugdíjjárulékot megfizették, az után még 2019-ben jár a nyugdíjnövelés, ezt követően azonban már nem.
A 2018. évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege |
1.738.487 Ft |
A 2018. évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összegének egy-tizenketted része |
144.873 Ft |
A 2018. évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egy-tizenketted részének 0,5 százaléka |
724 Ft |
A folyósítandó nyugdíjnövelés összege |
725 Ft |
Tegyük fel, hogy a nyugdíjas 2019-ben megint 1.738.487 forintot keres éves szinten. Ebből már nem vonják le a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, ezért 173.848 forint a zsebében marad! Viszont 2020-ban nyugdíjnövelést már nem kap, de látjuk, mennyivel jobban jár, ha nem kap!
További megtakarítás, hogy e nyugdíjas dolgozótól a természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem vonják le, ennek ellenére egészségügyi szolgáltatásra (orvosi ellátásra) továbbra is jogosult marad, mind saját jogú nyugdíjas személy.
Némi negatívum azonban, hogy az említett nyugdíjasok 2019. január 1-jétől üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén nem jogosultak baleseti ellátásra, tehát baleseti táppénz, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti járadék részükre már nem jár. Az egészségügyi szolgáltatás és a beleseti egészségügyi szolgáltatás között az a különbség, hogy a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és bizonyos gyógyászati ellátások (például gyógyfürdő) az utóbbi esetben 100 százalékos társadalombiztosítási támogatás mellett vehetők figyelembe (tehát nem kell fizetni semmit), míg az előbbi esetben ezek után a beteg is fizet bizonyos részt. Összefoglalva: a most tárgyalt munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személy az egészségügyi szolgáltatást igénybe veheti, a kedvezőbb baleseti egészségügyi szolgáltatást viszont már nem.
E témához kapcsolódik, miszerint a szociális hozzájárulási adóról szóló új 2018. évi LII. törvény szerint 2019. január 1-jétől nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek (munkáltatónak) a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel. Ezáltal a munkáltatóknak sokkal jobban megéri majd a saját jogú nyugdíjjal rendelkező személyek alkalmazása.
Végezetül megemlítjük, hogy eddig kizárólag a saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyekről beszéltünk. Más biztosítási jogviszonyban (például megbízási jogviszonyban) álló személyek esetén a nyugdíjjárulékot továbbra is meg kell fizetni, esetükben a tárgyalt 0,5 százalékos nyugdíjnövelés sem szűnik meg.
A Tbj. 4. § f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék, a rokkantsági ellátás nem nyugdíj. Ezért, ha az ilyen személy biztosítással járó jogviszonyt (például munkaviszonyt) létesít, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot tőle továbbra is le kell vonni. Ennek fejében ezek a személyek miután nincs még nyugdíjuk, nem a fél százalékos nyugdíjnövelésre jogosultak, hanem nyugdíjra jogosító szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet szereznek.
(dr. Futó Gábor)
További hírek
Egyidejűleg fennálló többes jogviszony
Reprezentációs célú italok visszaváltása
Uniós pályázatok 2024: így maradhatnak meg a kis cégek
Négy fontos kérdés a munkabérelőlegről
Kiküldetésben dolgozó munkavállalók tb-jogviszonya
Kompenzációs támogatás adómentessége
Őstermelő egyszerűsített foglalkoztatásban
Lakásszövetkezet társasági adója
Tényleg felforgatja az MI a vállalati működést?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
17
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR